Ha 10 százalékkal nőtt a bérünk, de annyi az infláció is, akkor nem vagyunk előrébb, igaz, hátrébb sem

Igen jól hangzott az idei év elején a 13-14 százalékos magyarországi bérnövekedés, azonban jelentősen csökkenti a kiugróan magas infláció a fizetések vásárlóerejét.


Kedvezőek voltak az előrejelzések

Tavaly még igen kedvezően hatottak az idei évről szóló prognózisok, hiszen 10 százaléknál magasabb béremelésről és 3-4 százalékkos éves inflációról számoltak be. Aztán ahogyan átléptünk az idei évbe, már valamivel árnyaltabb lett a kép – írja a Portfolio.hu.

Az előrejelzésekbe beépült a minimálbér és bérminimum növelésének inflációnövelő hatása, valamint az szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíj kiskereskedelmi vonzatai, amelyek összességében gyorsították a pénzromlás ütemét, akárcsak az energiaárak megemelkedése és a pandémia miatt kialakult keresleti-kínálati súrlódások.

„Az idei év első hónapjaiban már biztosra lehetett venni, hogy legalább 6-7 százalékkal nőnek az árak 2022-ben. Ez már azt jelentette, hogy akinek nem nő ilyen mértékben a fizetése, annak idén csökken az életszínvonala, vagyis 3-4 százalék helyett már a 6-7 százalékos béremelés volt reálértéken az új nulla. Ekkor még nyoma esem volt az orosz-ukrán háború hatásainak, de az átlagbér várható emelkedésének több mint fele már el is úszott. A háború globális hatásai miatt pedig tovább romlott a helyzet az elmúlt hónapokban”

- írja elemzésében a Portfolio szakértője.

Itt tartunk most

Jelenleg úgy tűnik, hogy lesznek olyan hónapok idén hazánkban, amikor kétszámjegyű lesz az infláció. Ráadásul az előrejelzések szerint az is előfordulhat, hogy a 10 százalékot meg fogja haladni a pénzromlás mértéke.

„A várható éves átlagos infláció tehát a háború előtti 6-7 százalék helyett most 9 százalékra emelkedett. Vagyis reálértéken a 9 százalékos emelés az új nulla. (…) Összességében tehát a következő hónapokban nem valószínű, hogy az átlagbérek növekedési üteme érdemi lendületet venne, a 12-15 százalék közötti sávban ingadozhat (a nem állami szektorban), miközben az infláció 10 százalékhoz közeli emelkedésére egyre nagyobb az esély”

- véli az elemző.

A szakértő emellett egész évben hasonló tendenciával számol, nem csak az elkövetkező néhány hónapban. Ezért is egyre többen lehetnek, akiknek idén a reálbérük csökkenésével kell kalkulálniuk, hiszen nagyon sokan kaptak 10 százaléknál jóval alacsonyabb nominális béremelést.

Máshogyan érinti a szegényebbeket és a gazdagabbakat

A közelmúltban az alacsonyabb keresetűek jellemzően átlag feletti fizetésemelést kaptak, amíg a magasabb jövedelműek leginkább arányaiban átlag alatti bérnövekedéssel kellet, hogy beérjék.

„A gazdasági növekedési kilátások így felhasználási oldalról közelítve nem romlanak olyan gyorsan, mint ahogy az infláció emelkedése miatt várható lenne, hiszen alacsonyabb jövedelmi szinten a háztartások a bérük nagyobb részét (egészét) elköltik, miközben magasabb jövedelemnél inkább a megtakarítások emelkedését apaszthatja az áremelkedés”

- jellemzi a helyzetet a szakértő.

A reálbérek lassuló növekedése egyébként nem jó a GDP-növekedésünk szempontjából sem. Ebben az esetben akkor okozhat igazán nagy problémát, amennyiben az infláció meghaladja a 10 százalékot
The Conversation

Ne hagyd ki!