A munkaerőpiac folyamatosan változik és a technológiai fejlődés, a globalizáció hatására folyamatosan újabb szakmák, képzések jelennek meg. Ma azonban egy talpraesett, vállalkozó kedvű ember diploma nélkül is komoly sikereket érhet el, felmerülhet tehát a kérdés: szükség van még egyetemi végzettségre ahhoz, hogy jól fizető állást találjunk? Az alábbiakban ezt a kérdést járjuk körbe.
Mik a legjobban fizető állások jelenleg Magyarországon?
2023 végén a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 621.200 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 427.700 forint volt. Ez nem is hangzik olyan rosszul, a gyakorlatban azonban óriási különbségek vannak a legjobban és legrosszabbul fizető állások között. A Központi Statisztikai Hivatal az átlagkeresetet foglalkozásokra lebontva is vizsgálja, így ezeket az adatokat tanulmányozva képet kaphatunk arról, hogy mely munkahelyek fizetnek a legjobban.
Ha a különböző életkorú dolgozókat közösen vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy jövedelem tekintetében első helyen állnak a légiforgalmi irányítók bruttó 2.297.405 forintos átlagfizetéssel. Tőlük lemaradva találjuk a törvényhozókat, minisztereket és államtitkárokat 1.832.868, valamint a profi sportolókat 1.515.984 forintos fizetéssel.
Természetesen jól fizetnek a vezetői állások: a pénzintézeti tevékenységet folytató egység vezetője 1.513.406, az egészségügyi tevékenységet folytató egység vezetője 1.654.757, a vállalati stratégiatervezési egység vezetője pedig havonta átlagosan bruttó 1.411.387 forintot tehet zsebre.
A fegyveres szerveknél elsősorban a felsőfokú képesítéssel rendelkezők szakíthatnak nagyot, itt az átlagos bruttó fizetés 1.285.835 forint. Az ügyészek átlagos fizetése 1.194.586, a bíróké 1.356.611 forint a KSH adatai szerint.
Az utóbbi évek legnagyobb emelkedését az informatikai szektor produkálta: az informatikai és telekommunikációs tevékenységet folytató egység vezetőjének fizetése 1.403.201, az informatikai és telekommunikációs technológiai termékek értékesítését tervezőé 1.174.072, a szoftverfejlesztőké pedig 1.016.263 forint.
De milyen végzettség szükséges ezekhez az állásokhoz?
A fenti pozíciók közül természetesen jogi diploma szükséges az ügyészi és bírói munkához, egyéb esetekben azonban nem ennyire egyszerű a kérdés. Politikai tevékenységet végezhetünk felsőfokú végzettség nélkül is, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a törvényhozók, miniszterek általában rendelkeznek jogi vagy közgazdasági diplomával. A vezetői állások betöltéséhez jogszabály nem írja elő a diploma meglétét, az esetek túlnyomó többségében azonban az előrejutáshoz ez valójában szükséges.
Éppen a legjobban fizető, légiforgalmi irányítói álláshoz nincs szükség azonban diplomára, az informatika területén pedig – bár kétségtelenül nem hátrány, ha van ilyen irányú végzettségünk – elsősorban inkább a gyakorlat a fontos. A KSH adatai ráadásul kizárólag az alkalmazásban állók fizetését vizsgálja, nincs szó a vállalkozókról: a fizetési határ itt a csillagos ég, és néhány tevékenységi körtől eltekintve diplomára sincs szükség.
Mennyire fontos akkor a diploma?
Azt leszögezhetjük, hogy a felsőfokú végzettség megléte soha nem hátrány: egyes jól fizető állások betöltéséhez azt feltételként szabják, másoknál egyszerűen csak előnyt jelent. Sok munkáltató azonban még akkor is ragaszkodik a diploma meglétéhez, ha ezt semmilyen jogszabály vagy egyéb előírás nem szabja meg. Szerencsére ez a gondolkodásmód folyamatosan változni látszik, nem véletlenül: ha valaki a csapatába kompetens és hatékony munkaerőt keres, nem mindig érdemes ilyen szigorú feltételt szabni.
Kétségtelen, hogy a diploma megszerzése arra utal, hogy az adott munkavállaló elhivatott és kitartó, ez azonban nem jelenti azt, hogy aki másik utat választott, ne rendelkezne hasonló – esetleg még kiemelkedőbb – kvalitásokkal. Az egyetemi végzettség tehát kétségtelenül hasznos, ha azonban valaki sikeres szeretne lenni, nem ez az egyetlen lehetősége. Az, aki a diploma megszerzése helyett dolgozni kezd, előbb szerzi meg a jól fizető állásokhoz annyira fontos gyakorlatot, de hasznos lehet valamilyen szakma kitanulása vagy egy rövidebb, készségfejlesztő kurzuson, például egy projektmenedzser képzésen való részvétel is.
Jól fizető állások diploma nélkül
Az informatika az a terület, ahol elsősorban nem a papír, hanem a tényleges tudás szükséges: programozóként, webfejlesztőként sikeresek lehetünk akár alkalmazottak, akár vállalkozók vagyunk. Ha nem félünk a kétkezi munkától, és van is ezekhez egy kis affinitásunk, könnyedén találhatunk állást gáz- vagy villanyszerelőként, kőművesként, asztalosként, szobafestőként vagy esztergályosként az átlagot jelentősen meghaladó juttatásokért.
A felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők előtt is nyitva áll a marketing világa, hiszen a digitális platformok népszerűségének hála itt is inkább készségek meglétére és talpraesettségre van szükség. Ha mégis szeretnénk képezni magunkat, online kurzusokat is elvégezhetünk a tudásunk mélyítése céljából. A kreatív, folyton új ötleteken agyalók számára jó irány lehet a webdesigner szakma, a fotózás vagy az alkotómunka.
Mindenki találja meg a saját útját
Arra a kérdésre, hogy diplomával vagy anélkül érdemes-e belevágni a munka világába, nagyon nehéz válaszolni. Egyrészt az egyetemi végzettség semmilyen garanciát nem ad arra, hogy megkapjuk az állomállást, de gyakorlati tudás és tapasztalat sem jár vele. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy bizonyos szakmák csak a diplomával a zsebünkben nyílnak meg előttünk, másokban pedig ez az előrejutás feltétele lehet.
A lényeg azonban nem az, hogy milyen végzettséggel rendelkezünk: akár egyetemi, akár szakképzést vagy projektmenedzseri képzést végeztünk, a legfontosabb hogy olyan szakmát találjunk, amit élvezünk, amiben szívesen fejlesztjük magunkat. A kiegyensúlyozott élethez ugyanis a pénzen kívül az is nagyon fontos, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. (x)
