Tavaly Magyarországon nőtt a negyedik legnagyobb ütemben a munkaerő-költség (13,6%), ám még így is az EU-ban a harmadik legolcsóbbak vagyunk Románia és Bulgária után.
2024-ben az Európai Unióban az átlagos óránkénti munkaerőköltség elérte a 33,5 eurót, míg az euróövezetben 37,3 eurót tett ki.
A legalacsonyabb óránkénti munkaerőköltséget, 10,6 eurót Bulgáriában mérték. Ezt követte Románia 12,5 euróval, valamint Magyarország, ahol a munkabér 14,1 eurót tett ki óránként. Ezzel szemben a legmagasabb költségek Luxemburgban voltak, 55,2 euróval, majd Dániában (50,1 euró) és Belgiumban (48,2 euró).
Nagy volt a magyar növekedés
Az euroövezeten belül minden országban nőttek az óránkénti munkaerőköltségek. A legnagyobb növekedést Horvátországban (+14,2 %), Lettországban (+12,1 %) és Litvániában (+10,8 %) regisztrálták, a legkisebbet pedig Csehországban (+1,3 %), majd Finnországban (+1,8 %) és Luxemburgban (+2,1 %).
Az euróövezeten kívüli uniós országok esetében a nemzeti valutában kifejezett óránkénti munkaerőköltségek 2024-ben minden országban nőttek, a legnagyobb növekedést Romániában (+14,2%), Bulgáriában (+13,9%), Magyarországon (+13,6%) és Lengyelországban (+12,8%) mérték. Svédországban nőtt a legkisebb mértékben (+3,6%).
A munkaerőköltség két fő összetevőből áll: a bérekből és keresetekből, valamint a munkaadói járulékokból, adókból. A munkaadói költségek aránya az EU-ban átlagosan 24,7%, az euróövezetben pedig 25,5% volt. Ezen belül Romániában (4,8%), Litvániában (5,4%) és Máltán (5,8%) volt a legalacsonyabb ez az arány, míg Franciaországban (32,2%) és Svédországban (31,6%) a legmagasabb.
Itt tartanak a magyar bérek
Magyarországon 2025. januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 668 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 459 000 forint volt - írja friss jelentésében a KSH. A bruttó kereset mediánértéke 539 500, a nettó kereset mediánértéke 373 600 forintot ért el, mindkettő 9,3 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit.
