is.
Az Eurostat adatai szerint 2022 július-szeptemberéig tartott az európai lakáspiac legutóbbi aranykora. Az volt ugyanis az utolsó negyedév, amikor még az unió valamennyi tagországában magasabb árakat regisztrálhattak, mint egy évvel korábban. Ekkor a drágulás üteme Magyarországon és Észtországban volt a legmagasabb (24,1-24,2 százalék), a közösség összevont indexe pedig 7,5 százalékos éves drágulást mutatott. A következő negyedévben három tagállamban – Svédországban, Finnországban és Németországban – már megindult az árcsökkenés, évi 2-4 százalékkal. Ezt követően negyedévről-negyedévre nőtt, s 2023 július-szeptemberére elérte a tízet azoknak a nemzeti piacoknak a száma, ahol esésbe fordult a lakásárak korábbi emelkedése.
Az unió összevont lakáspiaci árindexe is ekkor mutatta a legrosszabb képet: 1,1 százalékos árcsökkenést az előző év azonos időszakához képest. E mélypontról indult a visszapattanás, amit a múlt év utolsó negyedében éves alapon 0,2 százalékos, az idei elsőben pedig 1,3 százalékos drágulás jelzett. Ám a közösség összevont árindexének ilyen alakulása mögött az egyes nemzeti piacok igencsak eltérő pályája fedezhető fel.
Mindössze három olyan ország van, a már említett svéd, finn és német, amelynek árindexe folyamatosan csökkenést jelzett az utolsó másfél évben. Hét másikban az éves visszatekintések negyedévente vegyesen mutattak esést, illetve növekedést, ez volt a helyzet Csehországban, Dániában, Franciaországban, Luxemburgban, Hollandiában, Ausztriában és Szlovákiában. A többi tagországban – közöttük Magyarországon (Magyarország esetében a KSH legfrissebb, 2024. I. negyedéves adatait vesszük alapul) – még ebben a nehéz időszakban is nominálisan töretlenül nőttek a lakásárak.
2024 első negyedében a drágulás hazai üteme egy év alatt 9,1 százalékos volt, ami Horvátországgal holtversenyben a negyedik legmagasabb érték a tagországok mezőnyében. A drágulási versenyt Lengyelország vezette 18 százalékkal, szorosan a nyomában Bulgária következett 16 százalékkal, s még felfért a dobogóra Litvánia a maga 9,9 százalékával. Ez év első negyedében előfordult még jelentősebb áresés is (Luxemburg, -10,9 százalék), de a második legnagyobb már a 6 százalékot sem érte el (Németország, -5,7 százalék).
A 9,1 százalékos magyarországi drágulás kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője arra emlékeztet, hogy a KSH számítása szerint márciusban az éves infláció mindössze 3,6 százalék volt, azaz mostanra a reáldrágulás is visszatérhetett a hazai lakáspiacra.
Az Eurostat a használt és az új építésű lakások indexeit külön-külön is meghatározza. Ebből az tűnik ki, hogy nálunk az új lakások drágulása mintegy kétszer olyan gyors volt, mint a használtaké. 2024 első negyedében az új otthonok ára Magyarországon átlagosan 14,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ennél nagyobb árnövekedést e szektorban csak a bolgár és a lengyel piacról jelentettek (19,3-19,5 százalék), az átlagos uniós drágulás pedig 6,4 százalék volt. Ugyanakkor akadt hat, túlnyomórészt fejlettebb tagország – Finnország, Franciaország, Németország, Luxemburg, Szlovákia és Svédország – melyekben az új lakások ára csökkenő pályán maradt az idei első negyedévben is (-0,1-6,3 százalék).
A használt otthonok hazai forgalmában 8,2 százalékos drágulást jelzett az árindex. Ez ugyancsak magasabb az uniós átlagértéknél, ami ezen a részpiacon – a négy negatív negyedév utáni kilábalást sejtetve – stagnálást mutat. A legnagyobb drágulási ütemet Észtország, Bulgária és Lengyelország mutatta (10,4-16,4 százalék). Itt ugyancsak voltak tagországok, szintén zömmel a legfejlettebbek közül – Svédország, Szlovákia, Ausztria, Franciaország, Finnország, Németország és Luxemburg – melyekben 2024 elején továbbra is éves árcsökkenést (-0,7-13,5 százalék) regisztráltak.
