Tavaly év végére 9,1%-kal, 2130 forintra nőtt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. A minimálbér-emelések eltérő időpontja miatt azonban ennél nagyobb az emelkedés. Ha pedig a tavalyi 3,7%-os inflációs vesszük alapul, akkor meglódult a reálbér a kékgallérosoknál.
„Bár a naptári év során valóban egyszámjegyű volt a fizikai órabérek növekedése, a számok megfelelő értelmezéséhez figyelembe kell venni egy egyszeri hatást is: tavaly a minimálbér-emelést kivételesen egy hónappal előrébb hozták, így annak hatása már a decemberi béreknél érvényesült, az aktuális adatokat pedig egy magasabb bázishoz hasonlítjuk – hívta fel a figyelmet Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – Idén a cégek jellemzően újra januárban hajtják végre a béremeléseket. A fent említett egyszeri hatásnak a kiszűrésével becsléseink szerint 14-15 százalék között alakult a béremelkedés éves üteme a fizikai dolgozók körében, ami az jelenti, hogy a reálbér-emelkedés mértéke 10 százalék körül alakult.”
Ahol még 2000 forint alatt fizetnek óránként
A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy 2024 végére három régióban: Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, illetve a Dél-Dunántúlon maradt 2000 forint alatt az átlagos fizikai órabér – ezeken a területeken jellemzően 1750-1900 forint között alakul az értéke. A többi régióban 2050-2250 forint közötti órabérek jellemzők, ám Közép-Magyarország és a főváros látványosan kiugrik a hazai mezőnyből: itt az órabérek átlagos nagysága az előző negyedévhez hasonlóan ismét a 2900 forintos szintet ostromolja.
Nettó átlagfizetések Magyarországon
Nemrég számoltunk be a GKI Gazdaságkutató számításairól, amely szerint Magyarországon a nettó kereset a fővárosban volt a legmagasabb (havi 469 ezer forint, +13,7%). Ezt követték a megyei jogú városok és megyeszékhelyek (havi 382 ezerrel forint, +13,6%), majd a városok (havi 338 ezer Ft, +14,8%), végül a nagyközségek és községek (296 ezer forint, +16,4%) következtek. A főváros és a községek között 173 ezer forint volt a különbség.
A legmagasabb jövedelmű vármegye továbbra is Pest volt (411 ezer forint), a második Győr-Moson-Sopron (399 ezer Ft), amely megelőzte Komárom-Esztergomot (398 ezer Ft). A lista végén Szabolcs-Szatmár-Bereg (297 ezer forint), Békés és Somogy vármegyék (309 ezer forint).
