Változnak az idény- és az alkalmi munka közterhei, július 1-től pedig csak 120 napot lehet dolgozni egyszerűsített foglalkoztatásban. De mit szólnak mindehhez a munkáltatók?
A mezőgazdasági idénymunka napi közterhei 1300-ról 2200 forintra, az alkalmi munkavállalásé pedig 2700-ról 4400 forintra emelkedtek február 1-től. A termelő és a friss zöldség-gyümölcs csomagolását végző üzemek mezőgazdasági idénymunkásokat, míg az élelmiszeripari cégek alkalmi munkavállalókat foglalkoztatnak.
A zöldség-gyümölcstermesztőket tömörítő FruitVeb számításai szerint az almatermésű és csonthéjas gyümölcsültetvények éves munkaerőigénye korszerűbb ültetvények esetén, ültetvénytípusól és a termelés céljától függően 500–2000 munkaóra/hektár, illetve 60–250 munkanap/hektár. A hektáronkénti költség 54–225 ezer forinttal nő csak az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) közterheinek emelése miatt.
A napszám legalább 7–9 százalékkal, 1000–1500 forinttal növekszik, ami egy hektárra vetítve 60–375 ezer forint közti költségnövekedés. Így a bérköltségek emelkedése 100–600 ezer Ft/ha között mozoghat. Összességében az adóterhek az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó munkások után 2024-hez képest 62 százalékkal emelkednek februártól. Összeállításunkból kiderül, sokan eltekintenek majd az alkalmi- vagy idénymunkások alkalmazásától, főként miután 2025. július 1-től korlátozzák azt is, hogy hány napig lehet valakit egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatni.
Akár 18 ezer forint naponta
A keleti országrészben 12 ezer, az ország középső és nyugati részen pedig akár 15–18 ezer forintot is fizettek a tavalyi szezonban naponta az idénymunkásoknak – ám így is egyre nehezebb volt munkaerőt találni. Nagypéter Sándor, a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke szerint a megoldást egyre nagyobb arányban a harmadik országbeli munkavállalók (nem magyar és nem uniós állampolgárok) jelentik, például a Fülöp-szigetekiek, akik „alázatosak, szorgalmasak és megbízhatók”.
Ez utóbbi szempont azért különösen fontos, mivel a magyar munkások esetében sajnos előfordul, hogy egyszerűen nem jelennek meg a munkaterületen, míg a filippínókra ez nem jellemző, így még a magasabb adminisztratív terhek mellett is megéri alkalmazni őket.
Ugyanakkor az összképet árnyalja, hogy a magyar családok, munkavállalók és a munkaerőpiac védelme érdekében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a múlt év végén arról döntött, hogy 2025-ben 35 ezer főben maximálják a vendégmunkásoknak kiadható tartózkodási engedélyek, valamint a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek számát. Ez nagyjából fele az egy évvel korábbinakKiszedett gyümölcsfák
A legnagyobb és egyben legkorszerűbb gyümölcsültetvényeket működtető hajdú-bihari agrárvállalkozások vezetői is hasonló problémákkal kénytelenek szembenézni. „Az a helyzet, hogy mi nem tudunk az alkalmi- és az idénymunkásoknak reggel pálinkát, délben sört, este vacsorát adni és zsebbe fizetni, mint az sok családi gazdaságban bevett szokás” – mondta kíméletlen őszinteséggel Bódi László, a hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatója, akinek a diákmunka új keletű szabályozásáról is megvan a véleménye.
Szerinte abszurdum, hogy ha egy vállalkozás munkaszerződés keretében foglalkoztat diákokat, mert így többe kerül a leves, mint a hús. „Egy-két évvel ezelőtt még volt hosszú távra szóló szerződésünk diákmunkások foglalkoztatására az egyik hajdúböszörményi szakképző intézettel. Ám a szakképzési törvény módosítását követően kénytelenek voltunk felhagyni ezzel”– ecsetelte a vezérigazgató.
Elmondása szerint az, hogy a társadalombiztosítási járulék összege egyaránt jelentősen nőtt a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál, rosszul érinti őket, ezért sokkal jobban megnézik, hogy alkalmaznak-e a kertészeti ágazatban alkalmi és/vagy idénymunkásokat. „Alkalmazunk, csak jóval kevesebbet, hiszen a foglalkoztatásuk még így is olcsóbb, mint ha teljes munkaidőre szerződnének”– fogalmazott, hozzátéve, az élőmunkaerő korlátos volta miatt a közelmúltban az almaültetvényeik területét kénytelenek voltak drasztikusan csökkenteni.
„Almaszedés és meggyrázás idején 50–60 idénymunkást tudunk most foglalkoztatni, korábban ez bizony több száz főt tett ki. Harminc hektárnyi almást már felszámoltunk, maradt tíz hektár. A meggynél egyelőre még nem csökkentettük az ültetvényeink méretét, de idén a harminc hektár meggyesből 15-20 hektárt biztosan kiszedünk”– vetítette előre a tervezett kényszerintézkedéseket Bódi László.
Ember helyett robot
A Haszon Agrár magazin érdeklődésére Szabó Viktor, a derecskei Bold Agro Kft. ügyvezető igazgatója is hasonló intézkedésekről számolt be, mint hajdúnánási kollégája. „A munkaerő drágulását tudomásul vesszük, az így kialakult új helyzet kezelése azonban tőlünk is határozott intézkedéseket követel. Ezek között első helyen kell megemlíteni azt, hogy a 120 hektár almáskertünket a felére, 60 hektárra voltunk kénytelenek csökkenteni. Annak ellenére, hogy évek óta folyamatosan próbáljuk az élőmunkaerőt kiváltani automatizálással, robotokkal. Nekünk nem csak az fáj, hogy egyre több járulékot kell az államnak befizetni annak érdekében, hogy munkaerőt foglalkoztathassunk, hanem az is, hogy egy ember a törvény szerint éves szinten legfeljebb 180 napot dolgozhat alkalmi munkavállalóként. Ez azoknál az embereknél, családoknál, akik eddig ebből éltek, úgy csapódik le, hogy mostantól nem tudnak egész évben megélni paprika-palántázásból, paradicsom- és almaszedésből meg hasonló alkalmi munkákból.”
Nő a diákok órabére is
A mindenkori minimálbérhez igazodnak a diákbérek, így idén azok is 7-10 százalékkal nőnek. Ennek köszönhetően a diákok átlagos órabére bruttó 2100 forint fölé emelkedik, a korábbi bruttó 1900-ról – közölte a Mind-Diák Szövetkezet. Tapasztalataik szerint ma Magyarországon az informatikai, mérnöki és műszaki területeken kínálják a legmagasabb órabéreket a diákoknak, de az értékesítés, valamint a gazdasági és pénzügyi szektorokban is kiemelkedő fizetésre lehet számítani, ahol az órabérek bruttó 2200-2500 forint között alakulhatnak. Ugyanakkor a legalacsonyabb bérezésű diákmunkának továbbra is az egyszerű fizikai munkák számítanak, órabérük bruttó 1700-1800 forint körül mozog.
Mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a tovább feldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
Egyszerűsített foglalkoztatás – pró és kontra
Főbb előnyök:
- Gyors bejelentés (online alkalmazással, nyomtatvánnyal és telefonos bejelentés)
- Nincs kijelentés kötelezettség
- Kedvező járulékok és adóterhek
- Próbaidő esetén vagy hosszabbításra is alkalmazható
Főbb hátrányok:
- Szigorú időkeretek vonatkoznak rá
- Szigorú tevékenységi körök vonatkoznak rá
- Atípusos és Efo-s dolgozók számfejtése és nyilvántartása egyszerre nehéz
- A munkavállaló nem jogosult táppénzre, nyugdíjjárulékra, szülési szabadságra
Minimálisan kifizetendő bérek az egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán (2025. 01. 01-től):
– a minimálbér (1672 Ft/óra) 85%-a, azaz 1422 Ft/óra, vagy
– szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum (2005 Ft/óra) 87%-a, azaz 1745 Ft/óra.
