A járvány ellenére az IKEA Magyarország 8,5 százalékos növekedéssel, 98 milliárd forintos árbevétellel zárta a 2019. szeptember 1-től 2020. augusztus 31-ig terjedő pénzügyi évet. A cég People & Culture Menedzsere több részletet is elárult a Pénzcentrumnak a cég bérezési, előmeneteli gyakorlatáról.


A pandémia miatt nem történtek elbocsátások, sőt, az IKEA Magyarország dolgozóinak létszáma 13 százalékkal növekedett ebben az időszakban, olvasható az interjúban. A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya 2020-ban enyhén csökkent, 31 százalékról 28 százalékra. A folyamatos bővülésnek köszönhetően a cég jelenleg is több mint 60 nyitott pozícióba több mint 100 munkatársat keres. A vidéki Átvételi Pontokat külsős szolgáltatópartnerek működtetik saját munkatársaikkal.

A bérekről

Egy kezdő teljes munkaidős pénztáros alapbére az IKEA-nál bruttó 240.000,- Ft, míg egy kezdő eladóé 260.000,- Ft. Erre jönnek rá a pótlékok és egyéb juttatások mint például a kedvezményes dolgozói étkezés. Ezekben a pozíciókban munkatársaink hétvégén és délutáni műszakban is dolgoznak, ez az alapbérüket megközelítőleg 15 százalékkal emeli meg.

A fizetés megállapításánál figyelembe veszik a munkatársak szakértelmét, kompetenciáját, illetve teljesítményét is. A béremelések mértékét három tényező határozza meg: a munkakör (munkavállaló bére a bérsávhoz viszonyítva), a teljesítményértékelés és a kompetenciaszint.

Ezen elvek alapján a legnagyobb mértékben a minőségellenőrök, a lakberendezési tanácsadók, a főpénztárosok, az eladási csoportvezetők és az eladó munkatársak bére növekedett. De például átlag felett növekedett a pénztárosok, az éttermi munkatársak és vevőszolgálati munkatársak bére is.

Béremelésben csak azok a munkatársak nem részesültek, akiknek nem volt megfelelő a teljesítménye, illetve akiknek a jogviszonya az IKEA-nál 6 hónapnál rövidebb volt, vagy akiknek az aktuális bére már elérte a bérsáv maximumát. A bérsávokat évente felülvizsgálják.


The Conversation

Friss

Fotó: Shutterstock

A Mol nem hagyja annyiban a Hernádi Zsoltot elmarasztaló horvát ítéletet

A Mol-csoport csalódottságának adott hangot az ítélet kapcsán. Álláspontjuk szerint a legfelsőbb bíróság annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy korábban mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás azt állapította meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Szálka a vásárlók szemében a faáruk drágulása, lépett a versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított a fa építőanyagok hazai piacán is, hogy megfelelően feltárhassa a drasztikus építőipari drágulás mögött húzódó piaci folyamatokat. A vizsgálat a Nébih ellenőrzéseivel összehangolt helyszíni kutatásokkal indult, a GVH vizsgálói több piaci szereplőnél is megjelentek.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Horvátországban jogerőre emelkedett a Mol-vezér börtönbüntetése

A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egyesített perében - közölte a Jutarnji List című horvát napilap. A nemzetközi választottbíróság szerint viszont Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!