.
Nem tért vissza a régi élet az irodákba a világjárvány után
Világátlagban a munkahelyi fülkék és íróasztalok 36 százaléka lehet teljesen kihasználatlan manapság az XY Sense munkahelyi foglaltságérzékelő szolgáltató jelentése szerint. Emellett a használtak 29 százalékát legfeljebb három órán keresztül hasznosítják egy munkanapon. Mindössze 14 százalék azok aránya, amelyeket több mint öt órán át igénybe vesznek naponta – írja a Bloomberg.
A kutatás arra is rávilágított, a legtöbbet használt terek a két-három fős tárgyalók, amelyek átlagosan tele vannak. Megjegyezték, összességében az irodák kihasználtsága a világjárvány előtti szint 50 százalékánál jár manapság.
Elsősorban nem az munkaállomásokon töltik az idejüket a dolgozók
A dolgozók és a vezetők egyaránt azon a véleményen vannak, hogy a munkaidő legalább harmadát az irodában kellene tölteni – mutat rá a Boston Consulting Group kutatása. Azonban úgy tűnik, ezt az időt sem elsősorban az íróasztaloknál töltik az emberek. Az XY Sense felmérése szerint mégis az irodák teljes alapterületének 80 százalékát az egyéni munkaállomások foglalják el.
A Portfolio megjegyzi, más kutatások is alátámasztják, hogy a dolgozók egyre kevesebb időt töltenek az íróasztaluknál. Például az irodabútorokat gyártó Haworth vizsgálata alapján a világjárványt megelőzően az irodai munkások 85 százalékának volt saját munkaállomása. Azonban most az 50 százalékot sem éri el ez az érték.
A CBRE felmérésében is a nagy szervezetek több mint 90 százaléka az irodáik alacsony kihasználtsága panaszkodik. Részben emiatt a nagyrészük úgy kalkulál, csökkenteni fogja az ingatlanterületei méretét.
Egyre nagyobb probléma a munkahelyi kiégés
A kutatások egy másik súlyos munkahelyi problémára is felhívták a figyelmet, mégpedig a kiégésre. Elsősorban a nők és a fiatalok számoltak be az ilyen jellegű gondjaikról a Future Forum felmérésében az év elején. A szakértők szerint ennek okai leginkább a globális gazdasági nehézségekben keresendők, amihez lokális problémák is társulnak a különböző országokban.
A felmérés egyik tanulsága, hogy azok a munkavállalók, akik a világjárvány alatt nagyobb szabadságot kaptak a munkavégzés helyére, idejére vonatkozóan, később is boldogabbak és produktívabbak voltak, valamint náluk alacsonyabb maradt a felmondás esélye.
