Borzoljuk az idegeid: nettó 290 200 forint az átlagkereset
Júniusban tavalyhoz képest a növekedés 3,5 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy csökkent a fizetések vásárlóereje Magyarországon, hiszen az infláció 5 százalék felett alakult az időszakban.


Lassult a növekedési ütem

Idén júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 436 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 290 200 forint volt, mindkettő 3,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Mindez azt jelenti, hogy hosszú évek óta először csökkent a fizetések vásárlóereje, hiszen az infláció 5 százalékos. Másként megfogalmazva, a keresetek növekedési üteme egyre inkább lelassul, a költségvetési szférában pedig egyenesen csökkent. A KSH a mostani gyenge számokat azzal magyarázza, hogy tavaly júniusban osztották ki az egészségügyi dolgozók egyszeri, rendkívüli juttatását.

Medián kereset

Többször írtunk arról, például itt és itt, hogy az átlagkeresetnél sokkal fontosabb a medián kereset. Ez azt az összeget jelenti, ami körül a legtöbb fizetés szóródik. Vagyis aminél a foglalkoztatottak fele keres többet, fele pedig kevesebbet. A KSH mostani tájékoztatójában nem szerepel a medián bér, ezt minden bizonnyal később közlik. A legutolsó ismert adat májusi: e szerint a medián bruttó kereset 332 ezer forint volt, a közfoglalkoztatottak nélkül pedig 350 ezer forint. Az ő nettó keresetük pedig 228 ezer forint, illetve 232 750 forint volt kedvezmények nélkül. Tehát a legtöbb foglalkoztatott ennyit, vagy ekörül keres.

5 fő feletti cégeket mérnek

Azt fontos tudni, hogy a KSH csak a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozók kereseti adatait teszi közzé. Míg a hivatalos számok szerint 4,559 millió a foglalkoztatottak száma, a fenti statisztikákban mindössze 2,795 millió, illetve 2,714 millió ember kereseti adatai szerepelnek, a többieké nem. Vagyis kimaradnak a nem teljes munkaidőben dolgozók és a kisebb cégeknél dolgozók is. Ezek erősen lefelé húznák az átlagot.

The Conversation

Ne hagyd ki!