A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülésén megállapodás született a munkaadók és a munkavállalók között. A felek több pontban megegyezésre jutottak, egyebek között abban, hogy a legkisebb keresetek már 2023 decemberében emelkedhetnek: a minimálbér 15 százalékkal, 266 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal, 326 000 forintra növekedhet - jelentette be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a felek ajánlást is megfogalmaztak: a versenyszférában a lehetőségek figyelembe vételével 2024. évben is meg kell őrizni a bérek reálértékét, ezért minden vállalkozást a saját üzleti, pénzügyi és bérpiaci helyzetének megfelelően további béremelésre ösztönöznek. Tárgyalást kezdenek a bérrendszer megújításának koncepciójáról, amellyel a bérek hosszútávon megőrizhetik vásárlóerejüket.
Az ülésen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter üdvözölte a döntést, valamint jelezte, hogy a kormány mielőbb megtárgyalja a javaslatokat és megalkotja a szükséges jogszabályokat. A miniszter a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek is megköszönte, hogy az egyeztetések szinte végig az együttműködés jegyében teltek. "Ugyanakkor sajnálattal vette tudomásul, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség - nyilvánvalóan politikai okokból - a munkavállalók érdekeit figyelmen kívül hagyva hátráltatni próbálta a megegyezést és végül a megállapodást sem írta alá" - fogalmaz a minisztérium.
Nagy Márton hozzátette, hogy a gazdasági növekedéshez a kereslet élénkülése is hozzájárulhat a jövőben, hiszen jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, amelyet tovább fokozhat a minimálbér és a garantált bérminimum decemberi, igen jelentős emelése is. A kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőhessenek. "A korábbi évekhez hasonlóan tehát egyre többet érhet a családok fizetése" - mondta a közlemény szerint.
