Számos országban kevés munka mellett sem kell attól tartani, hogy nélkülözni fog az ember. Máshol, ha sokat dolgozik valakik, az sem garantálja arra, hogy nem fog nélkülözni. A Eurostat friss publikációja ezen szempontok alapján listáz európai országokat. Mutatjuk, hogyan áll Magyarország ebben a tekintetben.
Kevés munka és szegénység
Az Eurostat egyik friss elemzése munkaintenzitás alapján sorolja be az európai háztartásokat. Alacsony vagy nagyon alacsony munkaintenzitású egy háztartást, ha a benne élő munkaképes korúak a teljes idejű foglalkoztatáshoz képest a vizsgált időszakban kevesebb mint a munkaórák 20 (nagyon alacsony) vagy 45 (alacsony) százalékát töltötték fizetett munkával. Szegénységi kockázattal élőknek pedig azokat a háztartásokat tekinti az uniós statisztikai hivatal, amelyekben a jövedelem nem éri el az adott tagállam medián-jövedelemének a 60 százalékát – írja a Qubit.
A magyar háztartások mediánjövedelme 2020-ban kicsivel több mint 2,1 millió forint volt. Ennek a 60 százaléka valamivel kevesebb mint 1,3 millió forint. Tehát két éve az a magyarországi háztartás élt szegénységi kockázatban, ahol ennél kisebb volt az éves nettó bevétel. Ez azonban egy nagyon durva szám, hiszen az Eurostat egy kalap alá veszi például az egyedül élő nyugdíjasokat és a sokgyermekes családokat is.
Az adatokból az látszik, hogy a háztartások munkaintenzitásának növekedése minden vizsgált államban erősen összefügg a szegénységi kockázat csökkenésével. Azonban nem egyforma erős az összefüggés az intenzitás és szegénység között: van, ahol a kevés munka automatikusan vezet szegénységi kockázathoz, és van, ahol a sok munka sem ment meg a szegénység veszélyétől.
Ahol kevés munkával is túl lehet élni
A statisztikákból kiderül, hogy a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartások Litvániában, Romániában és Szlovákiában váltak szegénnyé a legnagyobb eséllyel két éve, valamint Németországban, Írországban és Svájcban a legkisebbel. Magyarország ebben a tekintetben a középmezőnybe tartozott Európában.
A portál az eredményeket azzal magyarázza, hogy az Európai Unió keleti felében található tagállamok szociális hálója jellemzően gyenge, és az ott élő háztartások jövedelmei sem jelentősek. A nyugati országokban ellenben akkor is erős szociális háló biztosítja a megélhetést, ha nem jut fizetett munka a háztartás tagjainak.
Sok munka szinte semmiért
Mindezek mellett vannak olyan országok, ahol a sok munka sem garatálja a megélhetést. Meglepő lehet, de Luxemburgban volt a legnagyobb esély arra 2020-ban, hogy egy háztartás 85 százalékos munkaintenzitás felett is szegény maradjon. Ennek oka, hogy az országban a nagyon magas jövedelmekben csak kevesen részesülnek. Alacsonyabb státuszú munkákkal gyakorlatilag nem lehet elérni a roppant magas mediánjövedelem 60 százalékát.
Luxemburg utána a sorban Törökország és Albánia következik. Ezekben az országokban sokkal alacsonyabbak a munkajövedelmek, és teljesen másak a megélhetési feltételek is, mint a Benelux államban. Viszont hasonlóság köztük, hogy rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg a jövedelmek.
Ebben a tekintetben Magyarország a skálának ahhoz a végéhez áll közel, ahol a magas munkaintenzitás szinte teljesen kizárja a szegénnyé válás esélyét. A legkisebb erre a sansz a vizsgált országok közül Horvátországban, Írországban és Belgiumban volt 2020-ban.
