Kétszer annyi informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról, mint 2010-ben. Szinte minden szektorban megjelent a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia használata is átalakíthatja a nemzetgazdasági ágakat. Mindezek miatt a digitális nomádokra is vadászhatnak a cégek.
Óriási az informatikushiány
Az IT-szektoron kívül is egyre nagyobb számban foglalkoztatnak informatikusokat Magyarországon. Emiatt az elkövetkező 1-2 évben nagyjából 44 ezer számítástechnikai szakembert igénylő pozíció lehet betöltetlen emberhiány okán idehaza.
Kétségtelen, hogy a piaci szereplők javarésze nagyon felkészült informatikai mérnököt keres, de az egyszerűbb informatikai munkakörökben, a rendszergazdák, a programozók és a tesztelők szintjén is azonosítható a hiány. Ilyen szakembereket a szakképzésben, illetőleg a felnőttképzésben, valamint az úgynevezett bootcamp iskolákban képeznek
- nyilatkozta Both Vilmos, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöki tanácsadója az InfoRádióban.
Hozzátette, az alapfokú oktatás megerősítésre szorulhat, bár ezt a 2010-es évek közepén elfogadott digitális oktatási stratégia is megfogalmazta. Például problémát jelent az alapfokú oktatásban tapasztalható szaktanárhiány. Hiába osztanak ki 50-500 laptopot iskolánként, ha nem lesznek felkészültebbek a pedagógusok.
Vadásznak a digitális nomádokra
Még mindig nem választják elegen a természettudományi, azon belül a mérnöki és informatikai szakokat, ami a friss jelentkezési adatok szerint hiába van az öt legnépszerűbb között, a keresleti oldalnak ez is kevés. Azon túl, hogy kevesen jelentkeznek matematikai, informatikai szaktanári szakokra, nagyon magas a lemorzsolódás, másrészt a képzést elvégzők sem igazán tanárként helyezkednek el, hanem jobb jövedelemét bitósító informatikai állásokban
- mondta a szakember.
Both Vilmos még egy problémát megemlített: egyre több informatikus ismeri fel, hogy digitális nomádként egy tengerparti nyaralóhelyről is dolgozhat, akár egy jobban fizető külföldi munkaadónak is. Ez az életforma sok szakembert csábít.
Az elnöki tanácsadója szerint leginkább az segíthetne a helyzeten, ha a hazai ágazati bérszínvonal igazodna a nemzetközi fizetésekhez. Az itthon tartaná a szakembereket, valamint így inkább dolgoznának magyar cégeknek is a digitális nomádok.
Pontosan kik azok a digitális nomádok?
A digitális nomádok fogalma a kilencvenes évek végétől ismert, de leginkább az utóbbi évtizedben terjedt el. Ők olyan emberek, akik (leegyszerűsítve) laptop és internet segítségével a világon bárhonnan képesek dolgozni, és ezt ki is használják. Huzamosabb ideig élhetnek különböző országokban, vagy folyamatosan utazhatnak. Úgy ismerhetnek meg új helyeket, hogy odaköltöznek, a napjaik egy részét munkával, egy részét pedig felfedezéssel töltik.
Ehhez olyan munka kell, ami nem helyhez kötött. A legtöbben az IT-szektorban dolgoznak, de akadnak köztük marketingesek, szövegírók, klienseket online fogadó pszichológusok, grafikusok, nyelvtanárok, könyvelők, virtuális asszisztensek, vállalkozók és alkalmazottak egyaránt. A közelmúltban a pandémia is kedvezett a távmunka elterjedésének, elég csak a home office-ra gondolni.
