A koronavírusról és a magyar válságkezelésről készített tanulmányt a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung. Összefoglaltuk a gazdaságot érintő legfontosabb eredményeket.
A március elején ezerfős mintán végzett közvélemény-kutatásban a résztvevők 39 százaléka válaszolta azt, hogy romlott az anyagi helyzete, 45 százalékuk fél tőle, hogy elveszti a munkáját, a válaszadók tizede pedig már el is vesztette. Az eredményeket ismertető hvg.hu kiemeli, ez egy fontos adat, ugyanis ez több, mint ami a hivatalos statisztikában szerepel.
A különbségek
A KSH adatai szerint a 2020. december és 2021. februári háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 217 ezer volt, 53 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos értéke 1,1 százalékponttal volt magasabb az előző évinél. A KSH hozzáfűzte, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 14,5 százalékkal, 302 ezerre nőtt.
Az eltérés oka
Az elemzésben a különbséget az eltérő módszertannal magyarázzák. A KSH ugyanis csak azokat „látja", akik bekerültek a nyilvántartási rendszerbe, jelentkeztek az illetékes munkaügyi központokban, hatóságoknál. A kutatásban viszont mindenki, a hivatalok nyilvántartásában nem szereplő személyek, részmunkaidősök, alkalmi munkákat végzők is részt vettek.
Az arányok
A kutatás szerint az alacsonyabb végzettségű csoportok felé haladva nő a munkájukat elvesztők aránya: míg a diplomások között 8%, a legalacsonyabb végzettségi kategóriában 12% ez az arány. A gyereküket nevelő szülők szignifikánsan nagyobb arányban veszítették el a munkájukat (13%), mint a többi válaszadó (9%). Különösen azoknál a szülőknél volt kimagasló az állásvesztők aránya (25%), akik egyedül nevelik a gyereküket.
A változások
- Az emberek 34 százalékának csökkent a fizetése,
- 29 százaléknak a munkaideje,
- 18 százaléknak kellett home office-ban dolgoznia.
Spórolni jó, de miből?
A diplomás munkavállalók 28 százaléka szembesült fizetéscsökkenéssel, míg a legfeljebb alapfokú végzettségűeknél ez az arány másfélszer ekkora volt (42%). A falvakban lakóknak a negyede (26%) számolt be fizetéscsökkenésről, jelentősen kevesebb ember, mint a nagyobb településeken, ahol 37%-40% volt ez az arány. Ezekkel az adatokkal összefüggésben is csak kilenc százalék mondta, hogy a járvány alatt elkezdett félretenni, viszont 67 százalék mondta azt, hogy jó lenne spórolni, csak nincs miből.
