Izland öt éven keresztül tesztelte a négynapos munkahét hatékonyságát. Akkora sikert aratott, hogy a szigetország szinte teljesen átállt az innovatív munkarendre.


Az izlandi kormány és a reykjavíki városi tanács kísérleti jelleggel 2015-ben néhány vállalatnál bevezette a négynapos munkahetet. A programban Izland aktív munkaerejének egy százaléka, azaz 2500 munkavállaló vett részt. A fizetésük nem változott, viszont a heti elvárt munkaóráik száma 40 óra helyett 35-36 órára csökkent. Magyarán naponta valamivel többet kellett dolgozniuk, de cserébe hetente három napot pihenhettek. A projekt 2019-ben ért véget. Az eredmény minden várakozást felülmúlt.

Osztatlan siker

Az izlandi Fenntartható Demokráciáért Egyesület (Alda) és a brit Autonomy alaposan nyomon követte a projektet. A résztvevők az alábbi tapasztalatokról számoltak be:

  • Kevésbé érezték magukat stresszesnek
  • Úgy érezték, kisebb mértékben fenyegeti őket a kiégés
  • Javult a munka-magánélet egyensúlyuk, ahogyan az egészségük is

A kutatók azt is hozzátették, hogy bár a munkaórák csökkentek, de a termelékenység nemhogy romlott, de sok esetben még javult is.

Az eredményeken felbuzdulva a szigetországi szakszervezetek azonnal mozgásba lendültek. Jelenleg az izlandi aktív munkavállalók 86 százalékának van lehetősége átállni a négynapos munkarendre. Túlnyomó többségük természetes élt is a lehetőséggel.

A világ eddigi legnagyobb négynapos kísérleti projektje az Autonomy kutatási vezetője, Will Stronge szerint óriási sikert aratott. Úgy véli, a világ megérett erre a paradigmaváltásra, a kormányok pedig fontos tanulságokat vonhatnak le Izland példájából.

Mások is próbálkoznak

A rövidebb munkahetek ötlete nem újkeletű, egyebek között a spanyolok is elindítottak egy hároméves tesztprojektet. Eddig közel 200 cég jelezte részvételi szándékát a tesztelésben, ami nagyjából 3000-6000 munkavállalót fog érinteni. A kormány 3 éves tesztidőszakot tervez, amelyhez 50 millió euró támogatást biztosít. Ezt az Európai Uniótól származó helyreállítási alapból fedeznék.

A projekt első évében a résztvevő kis-és középvállalatok extra költségeit 100, a második évben 50, a harmadikban pedig 25 százalékban pótolnák. Így bőven lenne idejük a cégeknek a folyamatok és az erőforrások optimalizálására. A munkavállalók fizetése nem csökkenne.

Jellemző a terv fogadtatására, hogy a törvényhozóknak szabadkozniuk kellett miatta, az egyikük azt mondta: nem arról van szó, hogy uniós pénzekből akarnak lazsálni, hanem így akarják a termelékenységet és a versenyképességet javítani.

A spanyolok mellett az Unilever új-zélandi leányvállalat is bejelentette, hogy 20 százalékkal csökkenti az alkalmazottaitól elvárt munkaórák számát, természetesen változatlan fizetés mellett. A példákat hosszan lehetne sorolni. Magyarországon is lehetett olvasni néhány cég kísérletezéséről, de az paradigmaváltásra még várni kell.

The Conversation

Friss

FotóShutterstock

A Continental válasza Lázár kirohanására: kész visszaadni a támogatás egy részét

Az állami támogatás dolgozói létszámmal kapcsolatos feltételeit valóban nem tudják teljesíteni az autóipar lejtmenete miatt, de mindezt már korábban jelezték a kormánynak. A cég kész visszafizetni a támogatás egy részét.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Jó hír a fogyasztóknak és az állatartóknak: kikerülhet az antibiotikum a takarmányból

Egyedülálló takarmány-adalékanyag kifejlesztésén dolgozik a Dr. Bata Zrt. A kifejleszteni kívánt termék preventív alkalmazásával csökkenhetne vagy teljesen elhagyható lenne az antibiotikumok felhasználása, ezért egészségesebb állományt és a gyarapodási mutatók javulását várják a szakemberek.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Rendeződhet-e az állami és magánegészségügy viszonya?

A magánegészségügy felemelkedése már évtizedes történet, lassan egyre inkább igénybe veszi a lakosság, mint az állami egészségügyi ellátást, holott a legtöbben fizetik a TB-t. Emellett az állami egészségügyi kezelések nem minden esetben mérhetők össze komplexitásukban, előfordul, hogy egy-egy fontos szűrésre vagy beavatkozásra magánintézménybe küldik a pácienseket. Idén még nagyobb lett a szakadék a két intézményi forma közt, a piac rohamos gyorsasággal alakul át e téren is.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!