Magyarországon a későbbiekben várható a távmunka kialakult gyakorlathoz igazított újraszabályozása, néhány uniós tagállam azonban már túl van a jogalkotáson.
Minden ötödik európai munkavállalónak a járványt követően is lehetősége lesz legalább részben a munkahelyen kívüli munkavégzésre, így a távmunka újraszabályozása egyre inkább napirendre kerül az Európai Unióban. Az új nemzeti szabályok megalkotása elkerülhetetlen, mert a legtöbb tagországban a járvány előtt alkalmazott előírások vagy elavultak, vagy hiányosak.
A Magyar Nemzet idézi az Eurofound összefoglalóját, amelyből kiderül: eddig kevés európai ország hozott új szabályokat, több tagállamban pedig folyamatban van a jogalkotás, míg a későbbiekben várhatóan az uniós irányelvek is frissülnek.
Mit kell szabályozni?
A munkavállalók védelmében hozott szabályozás lényege, hogy a távoli munkavégzéskor ne mosódjon össze a munka és a magánélet, vagyis a rugalmasság ne jelentse a korlátok nélküli munkavégzést.
Ehhez meg kell határozni:
- Mikor teheti meg a beosztott, hogy nem reagál a munkahelyi levelekre, jelzésekre, vagy akár a vezetője telefonhívására, vagy azt, hogy a rugalmasságért cserébe milyen módon kell a munkáltató rendelkezésére állni.
- Nehéz szabályalkotás vár a munkáltatók ellenőrzési kötelezettségére is. A munkaadónak kötelessége azoknak a feltételeknek a kialakítása, amelyek garantálják a munkavállalók egészségének a védelmét.
- Kérdés az is, hogy a munkaadó hogyan tud eleget tenni ellenőrzési kötelezettségének.
- Hasonlóan a hazai szabályokhoz, más európai országokban is előírás, hogy a munkaadónak minden a munkavégzéshez szükséges eszközt rendelkezésre kell bocsátania.
- Szabályozásra vár ugyanakkor, hogy ennek milyen módon tehet eleget a foglalkoztató. Gyakorlat például saját eszközök használata esetén hozzájárulás az alkalmazott költségeihez, tartós otthoni munkavégzésnél elterjedt a hazaihoz hasonló, kedvezményes rezsi-hozzájárulás lehetősége is.
Mi a helyzet itthon?
Magyarországon jelenleg kormányrendeletben szabályozott a távmunka, de később is maradhat a rugalmasság, ugyanakkor csak a későbbiekben várható a munka törvénykönyvének esetleges módosítása. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke korábban a Magyar Nemzetnek arról beszélt, most vette kezdetét az az időszak, amikor már nem a járvány elleni védekezés miatt hozott átmeneti, sokszor gyorsan változó intézkedésekhez kell hozzáigazítani a működést, hanem a hosszú távon is megmaradó gyakorlatok kialakítása veheti kezdetét.
Elkerülhetetlen a jelenlegi szabályok felülvizsgálata, ám ezt a következő időszakban kialakuló munkahelyi gyakorlatokat figyelembe véve kell megtenni, amelyre csak később lesz lehetőség.
