A 150 pontból álló javaslatcsomagot a miniszterelnök felkérésére állította össze az MKIK. Mutatjuk a legfontosabb elemeket.
A lakossági fogyasztást erősíteni kell a magyar termékek és szolgáltatások előnyben részesítésével. Fel kell függeszteni a vészhelyzet elmúltát követő féléves időtartamig a vállalati felszámolásokat, végrehajtásokat, miközben előre kell hozni a fejlesztési források kifizetését. Az exporttevékenységet támogató pályázatokat mielőbb ki kell írni, míg a Széchenyi-kártya programot érdemes további területekre kiterjeszteni – áll egyebek között abban a javaslatcsomagban, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara juttatott el a kormánynak.
Az MKIK értékelése szerint olyan javaslatok születtek, melyek biztosítják a veszélyhelyzet végső szakaszában és annak elmúltával a gazdaság lehető leggyorsabb újraindítását. Ezen túl szervesen illeszkednek a patrióta gazdaságpolitika alappilléreihez, amelyek 2010 és 2019 között a magyar gazdaság felemelkedéséhez vezettek.
A terv segíti azokat, akik már dinamikusan teljesítenek és képesek arra, hogy másoknak is munkahelyeket vagy piacot teremtsenek, de azokat is, akik a legelesettebbek és támogatás hiányában nem tudnának tovább működni. Mindkét csoportot megfelelő arányban kell segíteni a rendelkezésre álló hazai és európai uniós források felhasználásával. Most a társadalmi igazságosság fokozottan megköveteli, hogy az önhibájukon kívül ellehetetlenülő vállalkozások segítséget, mentőövet kapjanak
– olvasható a Magyar Nemzet által idézett dokumentumban.
A javaslatcsomag prioritásai
- a termelési és szolgáltatási ágazatok diverzifikációja, modernizációja;
- a gazdaság importkitettségének csökkentése;
- a vállalkozások exportképességének javítása;
- a hazai innovációs képesség fokozása, kiemelt figyelemmel a digitalizációra;
- a vállalati hozzáadott érték növekedésével a gazdasági szerkezet tudástartalmának fokozása;
- a fenntarthatóság és a zöldgazdaság erősítése;
- a tudásalapú társadalmat segítő magas minőségű oktatási rendszer kialakítása.
A hazai vállalkozások erősítése érdekében a kamara szükségesnek tartja a hazai beszállítói hányad további növelését a közeljövő uniós és hazai forrásból megvalósuló állami beruházási programjaiban, különös tekintettel a Helyreállítási és alkalmazkodási tervre.
A válságkezelés utolsó szakasza és az azt követő újraindítási szakasz megfelelő finanszírozhatósága érdekében kiemelten szükség van a vállalkozásfejlesztési célú uniós források kifizetésének előbbre hozására és felgyorsítására. A munkacsoportok csaknem 150 tételes javaslatát az államigazgatás szakmai vezetőivel a közeljövőben tárgyalják meg.
A munkacsoportok legfontosabb javaslatai
- a lakossági fogyasztás növelését célzó programok indításával a piaci kereslet növelése és annak irányított felhasználása a magyar termékek és szolgáltatások előnyben részesítésével;
- a vállalati csődök, felszámolások és végrehajtások felfüggesztése minimum a veszélyhelyzet elmúltát követő féléves időtartamig;
- a vállalkozásfejlesztési célú források felhasználásának előbbre hozása a programciklusnak a korai szakaszára és a kifizetések felgyorsítása;
- a kkv-szektorban a digitalizációt, a fenntarthatóságot, az innovációt, valamint az exporttevékenység fejlesztését szolgáló kis összegű pályázatok gyors beindítása;
- a sikeresen működő Széchenyi-kártya program folytatása és további területekre való kiterjesztése.
