A nemzetgazdasági, valamint a külgazdasági és külügyminiszter több terjedelmes, egymással összefüggő szabályt tett közzé a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról. A hvg.hu kibontotta a csomagot, mutatjuk a legfontosabb elemeit.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendelete szerint az idén munkavégzési célból kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedélyek „legmagasabb száma” 65 000, azzal a megkötéssel, hogy ez a szám „nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által mért, a rendelet kihirdetését megelőző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos számát”.
Arról pedig Szijjártó Péter adott ki miniszteri rendeletet, hogy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel mely harmadik országok (vagyis az Európai Gazdasági Térségen és még néhány külön szabályozott területen kívüli államok) állampolgára foglalkoztatható Magyarországon:
Belarusz, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán, Mongólia, Montenegró, Vietnám, Oroszország, Brazilia, Georgia Kirgizsztán, Venezuela és Kolumbia.
A nemzetgazdasági miniszter a Hivatalos Értesítőben megjelent utasítást adott ki azokról a szakmákról, amelyekre „harmadik országbeli állampolgár számára vendégmunkás-tartózkodási engedély nem adható ki”. A hvg.hu megjegyzi: az igen hosszú felsorolásban több meglepő tétel található.
Az érthető, hogy nem dolgozhat vendégmunkás miniszterként, államtitkárként. De nem lehet pap, mérnök, rendszergazda, fogorvos, gyógyszerész sem. Továbbá egyetemi vagy középiskolai tanár, filozófus, politológus, történész, újságíró, rádió- vagy televízióműsor-szerkesztő, színész, táncművész. Szerepel a tilalmi listán a piaci, utcai árus, a vendéglős, a szántóföldinövény-termesztő, a szűcs, a cipész, a kárpitos, az utcaseprő, a parkolóőr, a kubikos.
Megtalálható a felsorolásban a mozdonyvezető, a villamosvezető, a metróvezető, a trolibuszvezető. Az autóbuszvezető nem – Budapestre éppen ilyen munkakörbe várhatóak ázsiai dolgozók.
