Októberben ismét állítanunk kell az órákon, hiszen átállunk a téli időszámításra. Az óraátállításokat évről évre viták övezik. Abban gyakorlatilag teljes a szakmai egyetértés, hogy el kell törölni az állítgatást, azonban kérdéses, melyik időszámítás maradjon. A téli mellett orvosszakmai, a nyári oldalán gazdasági érvek állnak.
Októberben ismét állítjuk az órát
A következő óraátállítás október 29-án vasárnap lesz, amikor hajnali három óráról kettőre kell visszaállítani az óramutatót, így átállunk a téli időszámításra.
A nyári időszámítás nem volt mindig velünk. Azért vezették be a XX. század elején, mert a napfényes órák magasabb nyári számát kihasználva a világítás mellőzésével energia volt megtakarítható. Azóta folyamatos a vita a vélt és valós előnyeiről és hátrányairól, illetve arról, hogy az előnyök ellensúlyozzák-e a hátrányokat.
Beth Ann Mallow neurológus, gyermekgyógyász-professzor, a nashville-i Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának igazgatója több mint öt évig tanulmányozta az óraátállítások előnyeit és hátrányait.
Elmondta, a márciusi előreállítás negatív egészségügyi következményekkel járhat, azonban a téli időszámítás előnye, hogy jobban igazodik a természetes fényviszonyokhoz. A március végétől október végéig tartó nyári időszakban reggel egy órával később lesz világos, este pedig a természetesnél szintén egy órával tovább marad a napfény. Viszont a reggeli fény elengedhetetlen a test normális ritmusának beállításához: például felébreszt, javítja az éberséget és a hangulatot.
Emellett a mintegy hét hónapig tartó, nyári, késő esti fénynek való kitettségnek is ára van. Késlelteti az agy melatonin hormonjának felszabadulását, az álmosságot elősegítő hormonét, ami összességében kevesebb alvást eredményez. A serdülők különösen ki vannak téve az emiatt kialakuló alvásproblémáknak.
Van még némi értelme az óraátállításnak
A szakemberek szerint a nyári időszámítással manapság is sokat lehet spórolni, hiszen a napi energiacsúcsot 17 és 19 óra között mérik. Olyankor nem mindegy, hogy részben világos vagy sötét van. A számításaik szerint ebben a két órában az átállítással akár 10 százalékkal is csökkenthető az energiaigény.
Bár pontos adatok nincsenek, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) korábbi becslése szerint az óraátállítással nagyjából egy Eger méretű város éves fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolhat évente Magyarország.
Legújabban pedig az az érv szól a kettős időszámítás mellette, hogy bár az energiatakarékos eszközök elterjedésével a villamosenergia-fogyasztásnak egyre kisebb részét teszi ki a világítás, azonban korunk energiaválság miatt azt a keveset is becsülni kell.
Egyébként a magyar lakosság kétharmada - hasonlóan a többi európai országéhoz - a nyári időszámítás mellett teszi le a voksát a felmérések szerint.
Mikor törölhetik el az óraátállítást?
Már 2019-ben eldöntötte az Európai Parlament (EP), hogy eltörlik az óraátállítást. Azonban az azóta eltelt idő sem volt elég a tagállamoknak, hogy megegyezzenek róla, a téli vagy a nyári időszámításnál maradnak.
