Klasszikus kék taxi Havannában, forradalmi plakát előtt.
Az Ukrajna ellen indított orosz háború tovább súlyosbította a harmadik éve tartó kubai devizahiányt. Az importcikkek jelentős áremelkedése miatt az óvatos kilábalás félbeszakadt, javulásra pedig egyelőre rövid és középtávon sem lehet számítani.


A létfontosságú importcikkek, köztük az üzemanyag és a gabona ára idén 25-40 százalékkal emelkedett. Nemcsak a havannai kormány, hanem a kubai lakosság, és a fejlődésnek indult kubai magánszektor is érzi a hatást.

A csupor alja

Kuba nehézségek elé néz rövid és középtávon

– véli Gregory Biniowsky kanadai ügyvéd, aki évtizedek óta foglalkozik kubai befektetésekkel tanácsadóként.

Egy magát megnevezni nem kívánó kubai üzletember azt mondta, hogy az állami vállalatok már azelőtt is nehézségekkel küzdöttek, hogy Oroszország megtámadta volna Ukrajnát, az állapotok pedig azóta tovább romlottak.

Már korábban is áram- és üzemanyaghiány volt, a csupor alját kapargattuk, most pedig még rosszabb lett

- fogalmazott.

A kommunista vezetésű Kuba

az üzemanyag 60 százalékát és az élelmiszer 65 százalékát importálja

a hivatalos közlés szerint. Az importárak emelkedése miatt még nagyobb áruhiányra lehet számítani, bár a kubaiak sok helyen már most is sorban állnak az élelmiszerért, gyógyszerért és más alapvető cikkekért.

Kubai rezsicsökkentés 

A kubai benzin- és elektromosenergia-árak az állam által megszabottak,

vagyis a magasabb importárakból fakadó különbözetet az államnak kell előteremtenie. Ugyanez igaz néhány élelmiszerre, amelyhez a kormány elosztási rendszerén keresztül lehet hozzájutni, bár ez a rendszer csak áruhiányhoz, és magasabb feketepiaci árakhoz vezet.

Az orosz gazdaság összeomlása erőteljes hatással lesz a Kubával fenntartott kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokra.

A közvetett hatása pedig a magasabb árakban érzékelhető – véli Ricardo Torres kubai közgazdász.

Kuba már megszenvedte a korábbi amerikai elnök, Donald Trump turizmust és pénzátutalást érintő szankcióit, valamint a pandémiát, amely lenullázta az idegenforgalomból származó bevételeket.

Kuba nem tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, vagy más olyan globális szervezetnek, amelyhez segítségért fordulhatna. Valutára csak az exportból, és a turizmuson keresztül számíthat. Az ezekből befolyó bevételekből kell fizetnie az üzemanyagért, az élelmiszerért, a gyógyszerekért és egyéb importcikkekért.

A 2020-21-es időszakban már 40 százalékkal kellett csökkenteni a kubai importot a devizahiány miatt.

Arról, hogy Pakisztánt és Srí Lankát rengette meg elsőként az orosz-ukrán háború, itt írtunk. Arról pedig, hogy miért emelkednek az alapvető élelmiszerek árai a háború miatt, errefelé lehet olvasni.

The Conversation

Ne hagyd ki!