A 2025-ös költségvetés egy új gazdaságpolitika költségvetése, amely a tartós konjunktúra alapjainak lefektetéséről szól - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlésben.
A pénzügyminiszter expozéjában kiemelte: a büdzsé tartalmaz minden forrást ahhoz, hogy tovább növeljék a családok támogatását, megerősítsék a vállalkozásokat, megvédjék a rezsicsökkentést, megőrizzék a nyugdíjak értékét, garantálják az ország fizikai biztonságát, és továbbra is megvédjék Magyarország határait az illegális migrációtól.
Varga Mihály rámutatott: a 2025-ös költségvetéssel elérhetik, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a fenntartható, magas ütemű növekedési pályára egyúttal megalapozzák a dinamikus bérnövekedést, a jövedelmek vásárló-erejének növelését. Kitért arra is, hogy a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely védelmén túl újabb munkahelyek létrehozását tűzik ki célul.
A 2025-ös költségvetésben a kormány 3,4 százalékos GDP-bővüléssel és 3,2 százalékos inflációval számol. A költségvetési hiányt tovább csökkentik, ennek jegyében 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolnak jövő évre.
Beszámolt arról, hogy a következő évben több mint 300 új beruházást indítanak, egyebek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén. Ezek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot, a 2025-ös évre eső rész összértéke pedig 480 milliárd forint.
A 2025. évi költségvetési törvényjavaslat megfelel az alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak és a stabilitási törvény rendelkezésének - közölte a Költségvetési Tanács elnöke az indítvány vitájában. Horváth Gábor ugyanakkor azt is jelezte: a testület felhívja a kormány figyelmét több kockázatra, ezek között említve, hogy végbe megy-e a tervezett gazdasági pályához szükséges trendforduló, ezáltal pedig megvalósulnak-e a gazdasági növekedési várakozások. Az általa vezetett testület nevében - elismerve a tavaszi büdzsékészítés előnyeit - üdvözölte a 2025. évi költségvetés őszi időzítést, amellyel csökkennek a költségvetési tervezés makrogazdasági feltételeinek előreláthatósági korlátai, és így lehetővé válik, hogy a költségvetés betöltse gazdasági iránytű szerepét.
