A kormány elkészítette a 2026-os költségvetés tervezetét – jelentette be Gulyás Gergely és Nagy Márton a kormányinfón. A büdzsét előbb a megszokott módon a Költségvetési Tanácsnak mutatják be, majd május 2-án nyújtják be az Országgyűlésnek.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a tervezet főbb számainak ismertetését azzal vezette fel, hogy jövőre indulhat be a gazdaság és csökkenhet az infláció.
A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy idén 2,5, jövőre 4,1 százalékkal nő a GDP. az infláció idén 4,5 százalékos lesz, jövőre 3,6. A költségvetési hiány idén az eredeti tervnél magasabb, 4 százalékos, jövőre 3,7. Az adósságráta idén a GDP 73,1 százaléka, jövőre 72,3 lesz.
A kiadások középpontjában családtámogatás áll, amire 4800 milliárd forintot fordítanak 2026-ban.
- A rezsicsökkentésre további 800 milliárd jut. A családpolitika részeként 270 milliárd forintot tesz ki a két- és háromgyermekes anyák személyijövedelemadó-mentessége, míg az adókedvezmények 210 milliárd forintot jelentenek.
- Lakossági állampapírok kamatkiadásaira 800 milliárd forintot különítenek el.
- A nyugdíjakra 770 milliárd forint jut, ami magában foglalja a 3,6 százalékos inflációkövető emelést, valamint a nyugdíjprémiumot is. A 13. havi nyugdíj marad.
- A védelmi kiadások a GDP 2 százalékát teszik ki, ezt a szintet megtartják.
- Gazdaságfejlesztésre 4900 milliárd forintot fordítanak, aminek egy része uniós forrás. Az agráriumban 1300 milliárd forint áll rendelkezésre. A kormány számításai szerint idén 2000, jövőre 2360 milliárd forint EU-pénz folyik be az ország kasszájába.
- Ami a béremeléseket illeti: 450 milliárd forintot különítenek el a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók hathavi, úgynevezett fegyverpénzre. Több pénzt kapnak a tanárok. Az önkormányzati dolgozóknál a 10 ezer lakosúnál kisebb településeken béremelést hajtanak végre, aminek mértéke idén 15, jövő januárjában további 15 százalék lesz.
A bevételi oldalon áttekintették az extraprofitadók megőrzésének jogosságát. Az elv az, hogy amíg az extraprofitok fennmaradnak, az adók is megmaradnak. A bankrendszerben fenntartják ezt a közterhet, a költségvetésben ezen a soron 360 milliárd forintos bevétellel számolnak, aminek a fele leírható, ha állampapírt vásárolnak a hitelintézetek. A kiskereskedelmi és a biztosítási adó is megmarad.
