135 igen és 54 nem szavazattal, egy tartózkodós mellett elfogadta a parlament Magyarország 2023-as költségvetését. A számok tehát megvannak, a kérdés az, hogy a jelenlegi, meglehetősen bizonytalan gazdasági, geopolitikai környezetben tarthatóak lesznek-e.
A költségvetés 4,1 százalékos GDP-növekedéssel, 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal és 5,2 százalékos inflációval számol. Ezzel a mértékű növekedéssel és hiánnyal a tervek szerint az államadósság 2023 december 31-re az idei év végére várt 76,1 százalékhoz képest 73,8 százalékra csökkenne a GDP arányában.
A törvény elfogadása előtt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke azt mondta: a 2023-as költségvetés mind az alkotmánynak, mind a hatályos törvényeknek megfelel, ugyanakkor a jelenlegi bizonytalanságok miatt a tanács az javasolja, hogy készüljenek forgatókönyvet arra az esetre, ha romlana a gazdasági környezet.
A most elfogadott költségvetési törvény szerint az államháztartás központi alrendszerének
- 33 ezer 328 milliárd forint kiadása,
- 30 ezer 976 milliárd forint bevétele,
- és ennek megfelelően 2 ezer 352 milliárd forint hiánya lesz.
A csaknem 31 ezermilliárd forint bevétel jelentősen meghaladja a korábbi éveket, idénre ugyanis valamivel több mint 25 ezer milliárd forint bevétel volt eredetileg előirányozva, míg 2021-re még csak 24 ezermilliárd. A kiadások is ehhez hasonlóan változnak, míg idénre 28 500 milliárd forint kiadást terveztek tavaly, addig 2021-re még csak 28 ezret. A költségvetés számainak nominális növekedése azonban nem feltétlenül jár együtt a pénzbőséggel, jelentős részben ugyanis az infláció miatt lesznek magasabbak jövőre a bevételek és a kiadások is.
Az állam legnagyobb adóbevételei így állnak össze:
- általános forgalmi adó (7 099 milliárd forint),
- személyi jövedelemadó (3 733 milliárd forint),
- jövedéki adó (1 458 milliárd forint),
- és társasági adó (792 milliárd forint).
Az infláció hatásai leglátványosabban az áfá-n látszanak meg, melynek kulcsa jövőre a legtöbb termékre továbbra is 27 százalék lesz. Az ebből származó bevétel azonban jelentősen, az előre tervezetteknek megfelelően idén körülbelül 5500 milliárdról jövőre több mint 7000 milliárdra növekszik, ennek az oka leginkább az általános drágulás.
Kiadási oldalon a magas infláció miatt nominálisan mindenhol növekedtek a tételek, de a Telex összefoglalója szerint többet mond el a jövő évi költségvetésről az, hogy azok aránya egymáshoz képest hogyan változik. Ennek megfelelően csökken az oktatás (8,5-ről 8 százalékra), egészségügyi (11-ről 9,8 százalékra), valamint közlekedésre és távközlésre (8,5-ről 8 százalékra) fordított költségvetési arány. Növekszik ugyanakkor a társadalombiztosítási és jóléti kiadások (29,3-ról 31,8-ra), az államadósság-kezelés (6,4-ről 8,2-re), valamint a védelem (4,1-ről 5,3 százalékra) aránya a költségvetésben.
