A csütörtöki kormányinfó előtt három napon át Sopronban tanácskoztak a kormány tagjai, összefoglaltuk a legfontosabb gazdasági döntéseket.
- 1. A kormány szerdai ülésének végén Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Varga Mihály, Nagy István, Szijjártó Péter és Navracsics Tibor miniszter bejelentette, hogy február 15-től nem folytatja tevékenységét az egyetemi vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki sajtótájékoztatón. A kormány azt várja, hogy minden kormányzati tisztviselő járjon el így, tehát ez vonatkozik az államtitkárokra, helyettes államtitkárokra, közigazgatási államtitkárokra, miniszteri biztosokra, kormánybiztosokra. A miniszter a döntést azzal indokolta, szeretnénk mielőbbi megállapodásra jutni Brüsszellel.
- 2. Az egész Európát sújtó gazdasági válság ellenére Magyarország teljesíti azt, amit ígért a nyugdíjasoknak és a munkavállalóknak. A tárcavezető elmondta, az elmúlt évi magas infláció, illetve a háborúra adott szankciós válaszok ellenére a kormány teljesíti az ígéretét: a munkavállalóknál jó néhány százalékkal magasabb volt az átlagos béremelkedés, mint amennyi az infláció volt, a nyugdíjasok esetében pedig bíznak abban, hogy a január elsejével megtörtént 15 százalékos nyugdíjemelés - jó forgatókönyv esetén - infláció feletti is lehet az év egészét nézve. Hangsúlyozta: folyósítják az inflációval megemelt 13. havi nyugdíjat is.
- 3. A miniszter a Kormányinfón az idei év legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy az inflációt leszorítsák, a munkahelyeket megvédjék és ne engedjék recesszióba süllyedni a gazdaságot. Az infláció az első hónapokban rendkívül magas lesz, de a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy letörje, és egy számjegyűre csökkentse az év végére. A legfontosabb, hogy emellett tartani tudják a gazdasági növekedést, lehetőleg az uniós átlagot meghaladó szinten. Emlékeztetett: a 2022-es évben a már említett körülmények közepette is 4,7 százalékkal növekedett a magyar gazdaság.
- 1. A recesszió elkerülhető, reális, hogy a magyar gazdaság idén 1,5 százalékos bővülést érjen el - jelentette ki. A kormány és az elemző intézetek többsége is egyetért abban, hogy ez egy reális célkitűzés, tehát a recesszió elkerülhető - hangsúlyozta. Hozzátette: egyre többen támasztják alá a kormánynak azt az előrejelzését, hogy nem "kincstári optimizmus" a 1,5 százalékos gazdasági növekedés, hanem egy reális, még talán optimistának sem tekinthető becslés.
- 2. A hosszú távú növekedéshez elengedhetetlen az ipari és mezőgazdasági fejlesztések folytatása, ehhez pedig nagyon fontos, hogy legyen elegendő energia - emelte ki Gulyás Gergely. Beszámolt arról is, hogy a háromnapos kormányülésen külön foglalkoztak az ország 2030-ig tartó energiastratégiájával Lantos Csaba energiaügyi miniszter előterjesztésében. Ebben továbbra is jelentős szerepet fog játszani az atomenergia, a megújuló energiák, ezen belül is a napenergia, és hálózatfejlesztésre is szükség van - ismertette.
- 3 .Ha a kormány meg tud állapodni az Európai Unióval, és fel tudja venni nem csupán a helyreállítási alap minden országnak járó, vissza nem térítendő részét, hanem a hitelrészét is, akkor azt döntően az energetika területén szeretnék elkölteni - közölte. A forrásokat a villamosenergia- és a földgázhálózat fejlesztésére, illetve a villamosenergia-hálózat digitalizálására fordítanák. Ez digitális fejlesztéseket jelentene a Mavirnál és az MVM-nél, illetve 2030-ig egymillió okosmérő telepítését is.
- 1. A miniszter közlése szerint a gáztárolók ellátásbiztonsági beruházásai szintén kiemelt fontossággal bírnak, ahogyan az Adria-vezeték kapacitásának bővítése is. Ez utóbbival kapcsolatban hozzátette: ha ma Oroszországból nem érkezne kőolaj, akkor kizárólag tengeri szállítással ezen a kőolajvezetéken lehetne megoldani Magyarország kőolajellátását, azonban a vezeték kapacitása csak 70-80 százaléka a szükségesnek. Ezért ez kiemelt fontosságú projekt, amit Horvátországgal együttműködve szeretne Magyarország megvalósítani - jelezte. Szintén fontosnak nevezte a vízközművek ellátásbiztonsági célú energiahatékonysági beruházásait.
- 2. A kormány az iparfejlesztést illetően is megfogalmazta a legfontosabb teendőket - ismertette a miniszter. Ide sorolta az ipari parkok ellátását biztosító víziközmű-vállalatok energiahatékonyságú célú fejlesztését, valamint a zöld gazdasági gyártókapacitások kiépítését és fejlesztését, illetve a zöld technológiák alkalmazását, ami elsősorban a meglévő ipari folyamatokban az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését jelenti.
- 3. Szintén fontos kormányzati célkitűzés a Dunai Finomító átállítása többféle forrásból származó kőolaj feldolgozására, valamint a vállalkozások energiahatékonysági fejlesztése, a hidrogénelőállítás, az energetikai kutatás, az innováció és mintaprojektek támogatása - ismertette.
- 1. Beszámolt arról is, hogy a kormány szeretné fokozni az energiaszuverenitást, amihez szükséges a belföldi szénhidrogén kitermelést növelése. Ez a Mollal és az MVM-mel való együttműködésben valósulhat meg.
- 2. A középületek energiahatékonysági fejlesztését fel kell gyorsítani - közölte a miniszter, hozzátéve: szeretnék, hogy ne legyen még egy olyan tél, amikor az energiával való spórolás miatt a köztisztviselők számára is jelentős áldozatot kívánó szabályokat kell elfogadni. Jelezte: a lakosság energiahatékonysági beruházásait is támogatni szükséges.
- 3. Kitért arra is: az energiastratégia része az alternatív meghajtású mobilitás fejlesztése, ami a vasúti gördülő állomány villamosítását, elektromos buszok beszerzését, az elektromobilitás támogatását jelenti. Ebben a legnagyobb előrelépés - ami az évtized végére reális - a hidrogén-meghajtású buszok és nehézgépjárművek támogatása.
