Ha valaki már teljesítette a nyugdíj feltételeit, de nem vonult nyugállományba, ebben az évben is kérheti a nyugdíjazását. A számítás lépései - ezek otthon is elvégezhetők - a következők.
Íme a lépések
1. A teljes elismert szolgálati idő (az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő (az osztás eredményéből csak az egész számokat lehet figyelembe venni, a töredékév ebben az összefüggésben nem számít). Ettől az évszámtól függ a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértéke (például 40 évhez 80% a szorzó mértéke).
2. Az átlagszámítási időszakban - az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban - szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "járuléktalanítani" kell.
3. Majd az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjalapot képező, az előző pont szerint járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "adótlanítani" kell.
4. A járuléktalanított és adótlanított (nettósított) éves kereseteket az adott évre vonatkozó - idén 2025. március végén/április elején közzéteendő, a 2024-es mértéknél várhatóan 13,6%-kal magasabb - valorizációs szorzóval meg kell szorozni (kivéve a nyugdíjmegállapítás évében és az azt megelőző évben, tehát idén a 2025-ben és a 2024-ben szerzett kereseteket)
5. Az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt (az osztószámmal)
6. Az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó "életpálya" átlagkeresetet.
7. Ezt szükség szerint degresszálni kell, vagyis ha a havi nettó "életpálya" átlagkereset meghaladja a 372 ezer Ft-ot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni.
8. Az így kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált "életpálya" átlagkereset összegét meg kell szorozni az 1. pontban foglaltak szerint meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével, és már meg is kaptuk a nyugdíj induló összegét.
9. Ezt - ha valaki erre jogosultságot szerzett - meg kell növelni a nyugdíjbónusz összegével, így kapjuk meg a nyugdíj folyósítandó összegét. (Nyugdíjbónusz csak a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése után szerezhető, a nők kedvezményes nyugdíja igénylése esetén ilyen nyugdíjnövelésre nincs mód.)
A nyugdíjszámítás közben persze ezernyi részletszabályt kell alkalmazni - jegyzi meg hírlevelében Dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru.hu oldal szerzője.
Fontos kérdések
Farkas András a hírlevél végén még hozzáteszi, hogy januárban se felejtsük el: még nem késő tisztázni, hogy ha 2024-ben már teljesítettük a nyugdíj (akár a korhatára betöltésével igényelhető nyugdíj, akár a nők kedvezményes nyugdíja) feltételeit, de még nem kértük a nyugdíj megállapítását, akkor mikor célszerű kérnünk:
- 2024-re visszamenőlegesen, vagy
- 2025-re eső megállapítási kezdőnappal?
Ha a nyugdíj feltételeit 2025-ben teljesítjük majd, szintén érdemes lesz mérlegelni, hogy mi lehet az optimális nyugdíjmegállapítási kezdőnap, érdemes-e 2025-ben vagy esetleg 2026-ra (vagy még tovább) halasztva kérni a nyugdíjat.
Mire számíthatnak a nyugdíjasok 2025-ben?
- Januárban inflációkövető mértékben, 3,2 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak.
- 2025 februárjában a 13. havi nyugdíjra az lehet jogosult, aki 2024-ben legalább egy napja, vagyis praktikusan 2024. december 31-én már nyugdíjas volt és 2025 februárjában is az lesz. Utóbbival azok hozzátartozói járnak rosszul, akiknek idős családtagjuk januárban hal meg, eddig ugyanis ilyen esetben az örökösöknek járt a 13. havi nyugdíj.
- Január 1-jétől 140 ezerre emelkedett a méltányossági jogi küszöb, vagyis az ez alatti jövedelemmel rendelkező kérheti a méltányossági nyugdíjemelést havi minimum 3000, legfeljebb 8000 forint összegben.
- Novemberre elvileg tervben van egy nyugdíjprémium is, igaz a költségvetési törvényben jövőre 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, amely nem éri el a nyugdíjtörvényben a nyugdíjprémium feltételeként rögzített minimum 3,5 százalékos GDP növekedést. Igaz ettől a kormányzat – ha úgy ítéli meg – eltérhet a nyugdíjasok javára, ahogy 2021-ben meg is történt - írtuk korábban a változásokról.
