Az infláció már elvitte a januári nyugdíjemelést, sőt a 13. havi ellátást is – mondta a Népszavának a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) elnöke. Juhász László ugyanakkor hozzátette: az évközi emelést sürgető, április 17-én küldött, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszternek postázott, de a kormánynak címzett levelére eddig nem érkezett válasz.
Ha a következő napokban sem reagál megkeresésére a kormány, akkor Juhász László személyesen Orbán Viktor miniszterelnökhöz, az Idősek Tanácsa elnökéhez fordul. A NYUSZET szerint sürgősen minimum 5 százalékos, visszamenőleges, évközi nyugdíjemelésre van szükség ahhoz, hogy legalább a vásárlóértékét megőrizze az ellátás. A kormány erre az évre 15 százalékos inflációval számolt, ehhez igazította a januári, kötelező emelést is, ezzel szemben a valós infláció 18-20 százalék körül lesz az év egészében.
Juhász László felhívta a figyelmet arra is, a nyugdíjas infláció magasabb, mint az átlagos, hiszen az idősek, főleg az alacsony nyugdíjból élők, pénzük nagyobb részét a bőven az átlagos infláció fölött emelkedő élelmiszerekre, gyógyszerekre költik.
Így jön ki, hogy a nyugdíjas infláció átlagosan 27 százalék körül volt az év első három hónapjában. Ez pedig magasan a januári 15 százalékos nyugdíjemelés fölött van, hiszen majdnem a duplája, és az egyenlítésre a 13. havi nyugdíj sem volt képes – mondta.
Ez utóbbi ugyanis nem emelés, hanem egyszeri juttatás, tehát nem is lehet emelésnek számítani, de ha mégis megtennék, akkor is az látszik, hogy az egy összegben kapott plusz ellátás egy hónapra elosztva 8,3 százalékos többletet jelent. A 15 százalékos januári emeléshez hozzáadva így is csak 23,3 százalékos a plusz, szemben a 27 százalékos nyugdíjas inflációval.
Farkas András nyugdíjszakértő közben az alacsony inflációjú évekre kitalált nyugdíjemelési módszer haladéktalan megváltoztatását sürgeti. Kijelentette: a nyugdíjakat nem több hónapos késéssel, utólag kell az infláció mértékéhez igazítani, hanem folyamatosan, havi-, de legalább negyedéves emeléssel. Ha mégis maradna a mostani rendszer, vagyis a tervezett infláció mértékéhez kötöttség, akkor az állam viselje ennek kockázatait, vagyis minden évben becsülje felül a várható inflációt.
Úgy fogalmazott: ne az idősek hitelezzenek az államnak, hanem az állam a nyugdíjasoknak, akkor is, ha valami csoda folytán a tervezett inflációnál alacsonyabb lenne az év végén mért tényleges pénzromlás. Ez esetben a nyugdíjasok plusz jövedelmét az állam nem vonhatná el, hanem beszámíthatná a következő évi tervezésbe. E szemlélet jegyében idén januárban például nem 15- hanem legalább 19,5 százalékkal kellett volna emelni a nyugdíjakat.
