Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, az utóbbi néhány évben különösen fölerősödött az a jelenség, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is, írja elemzésében a nyugdíjguru.hu
Ez nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is vonatkozik, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a "rendes" öregségi nyugdíj összegét.
A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Azt nem említi a törvény, hogy a nyugdíj összege drámai mértékben függ attól is, hogy valaki melyik évben igényli a nyugdíját. Pedig Magyarországon hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is nagy mértékben eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg a nyugdíjigénylés évétől függően.
A 2010-es évek derekától minél későbbi évben igényli valaki a nyugdíját, annál nagyobb összegű nyugdíjat kaphat. Akár 60-80 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után hat-nyolc évvel ezelőtt igényelte, vagy mostanában igényli a nyugdíját. Ennek az az oka, hogy a nyugdíjszámítás során a korábbi évek keresetét a nyugdíjbavonulás évét megelőző év átlagos nettó kereseti szintjéhez kell emelni, s miután az utóbbi években nagyon meglódult a nemzetgazdasági átlagbér növekedése, a valorizációs mértékek is megugrottak.
Mindenesetre az idei év nyugdíjigénylői a valorizáció eddigi legnagyobb haszonélvezői lesznek, hiszen az előző évek jelentős növekedései után 2022-ben 8,7 százalékkal ismét nőttek a szorzók.
2015 és 2021 között 87%-kal nőtt az ugyanarra a korábbi évre vonatkozó éves számított nettó kereset valorizált értéke, ezért az idén megállapított nyugdíjak még nagyon hasonló életpályák esetén is sokkal magasabbak lesznek, mint például a 2015-ben megállapított nyugdíjak.
Ez az oka a nyugdíjasok relatív elszegényedésének, hiszen az újonnan megállapított nyugdíjak tükrözik a nemzetgazdasági átlagkereset növekedését, miközben a már megállapított nyugdíjak emelése nem, mert az csak az inflációtól függ.
További részletek ITT.
