Nehezen viselték a kisebb vállalkozások az elmúlt éveket, különösen a vendéglátásban

Több céget töröltek Magyarországon az idei év első három hónapjában, mint tavaly az első félévben. A szakértő szerint a csődhullám még 2023-ra is bőven átcsaphat.


Sok cég húzza le a rolót

Több mint ötezer céget töröltek idén hazánkban, amíg tavaly összesen 12 ezer ilyen eset történt. Magyarországot különösen rosszul érintették a közelmúlt gazdasági nehézségei, hiszen a magyar vállalatok többségükben alultőkésítettek. Likviditási problémákat okoztak náluk az ukrajnai háború hatásai, az elszálló energiaárak, valamint a koronavírus-járvány is – írja az Infostart.hu Csorbai Hajnalkának, az Opten.hu stratégiai igazgatójának InfoRádiós nyilatkozatára hivatkozva.

A kényszertörlés alatt álló cégek leginkább az idegenforgalom és a vendéglátás területén működtek korábban, azonban termelő vállalatokból is akad néhány, ahol a beszállítói láncok akadozása okozott problémát. A kereskedelemben viszont egyelőre kevesebb a kényszertörölt cég.

A szakértő szerint a felszámolások számában további növekedés várható, ha teljesen kifut a törlesztési moratórium, valamint kifutnak a pandémia kezdetekor bevezetett gazdaságvédelmi intézkedések. Továbbá vannak olyan cégek is, amelyek működésképtelenek, a törlési eljárásuk azonban egyelőre nem kezdődött el, vagy nem ért véget.

Lehetett rá számítani

A hazai cégadatbázis adatait összevetve a nyugat-európai átlaggal látható, hogy milyen alacsony likviditásúak a cégek, és az alacsony likviditás válsághelyzetben mindig egyfajta sokkhatást eredményez. Akinek nincsen megfelelő pénzügyi háttere ahhoz, hogy túlélje ezeket az átmeneti időszakokat, hiába lenne hosszú távon életképes, nem fog életben maradni és nem tud talpra állni. A hazai cégek több mint 90 százaléka alultőkésített – nyilatkozta Csorbai Hajnalka.

A szakember szerint ez arra vezethető vissza, hogy nagyon elaprózódott Magyarországon a cégstruktúra, sok a mikro- és kisvállalkozás. Az ilyen vállalkozásokra jellemző, hogy nincsen komoly tartalékuk, így hasonló időszakban képtelenek garantálni a túlélésüket. A pandémia alatt azonban a számos kormányzati intézkedés meg tudta menteni őket a csődtől.

A jövőben viszont azokat a cégeket fogja támogatni a kormány, amelyek biztosan képesek hosszabb távon életben maradni és működni.

Vendéglátóhelyek csődhullámától tart az ipartestületi elnök

Korábban írtunk róla, hogy a koronavírus-járvány alatti lezárásokat máig nem heverte ki a hazai vendéglátás. Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke ezért januárban attól tartott, hogy jelentős bezárási hullám kezdődhez az idén a szektorban.

A vendéglátó üzletek hozzávetőleg egyharmadát üzemeltetik kisvállalkozók, körükben sok esetben a magán és a céges kassza „átjárható”. Csakhogy mostanra elfogytak a magántartalékok is. Szerintem 2022 végére a vendéglátóhelyek 25-30 százaléka mond csődöt, vagy teljesen más profilra vált, ha van hozzá tőkéje, ereje, munkavállalója – nyilatkozta korábban az elnök.

A szakértő arra számított, hogy az olcsóbb étkezdék és a drágább, elegánsabb vendéglátóhelyek megtalálják a célközönségüket a jövőben is. A középárkategóriás helyeket fogja sújtani leginkább a csődhullám.

The Conversation

Ne hagyd ki!