Sok év után újra kapható lesz balatoni hal a magyar üzletekben. Eredetmegjelöléssel ellátott ponttyal és fogassülővel találkozhatnak a vásárlók.
Ismét kereskedelmi forgalomban a balatoni hal
Új, uniós oltalommal ellátott termékkel találkozhatnak a fogyasztók az üzletekben: a Balatoni hallal, mely kizárólag csak a magyar tengerből, vagy annak vízgyűjtő területén lévő tógazdaságokból származó ponty és fogassülő lehet – közölte az Agrárminisztérium.
A tárca régóta dolgozik azon, hogy ne lehessen többé balatoniként emlegetni a tóhoz nem köthető halakat
A Balatoni hal brand a termékek piacra jutását hivatott elősegíteni. Az uniós oltalom szimbóluma, és a most bevezetett brand a fogyasztók számára egyértelművé teszi, hogy kiváló minőségű, ellenőrzött, és szigorú termékleírás szerint előállított hazai terméket vásárolnak, a termelőknek pedig segít a termékük népszerűsítésében és a piaci visszaélések kivédésében
- közölte Nagy István agrárminiszter egy balatonboglári sajtótájékoztatón.
Édesvízben nincs halászat
Európa valamennyi édesvizében megszűnt a halászati tevékenység, és a korlátozás kiterjed a tengerekre, óceánokra is, amelyek 30 százalékán már tilos a halászat. Az asztalra kerülő tengeri állatok 56 százalékát tengeri akvakultúrákban állítják elő a túlhalászások és a halászati technológiák egyéb káros következményei miatt
- mondta Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.
2013 végén a Balatonon is megszűnt a kereskedelmi halászat. Tavaly óta pedig csupán egy lehetőség maradt, hogy továbbra is fogyaszthassunk balatoni halat, amihez a Balaton vízgyűjtő területének oltalom alá helyezésén keresztül vezetett az út.
Innen kezdve a tó egykori kiöntési területén létesült édesvízi akvakultúrákban megtermelt hal az, amely túlnyomórészt balatoni halként kerül az asztalokra
– magyarázta a vezérigazgató.
Innentől évente 500-600 tonna hal kerülhet ki közvetlenül a Balatonból, illetve 150-200 tonna a tógazdaságokból feldolgozott késztermékekként, illetve előhűtött, vagy mélyhűtött formákban.
Vízhiány tehet be a hazai halastavaknak
Néhány napja írtuk, hogy a dél-dunántúli halgazdaságok „katasztrofális” állapotáról számolt be Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője. A tavak nem tudtak feltöltődni vízzel a közelmúltban, valamint az elmúlt két csapadékmentes tél miatt a talajvíz is mélyebbre húzódott. A talaj ezért – a villámárvizek kivételével – minden nedvességet elnyel. A szóvivő szerint a területen a vízpótlásra sincs lehetőség.
Lévai Ferenc szerint a száraz évszakok egyre gyakoribbá és tartósabbá válhatnak, ezért félő, hogy a magyar extenzív tógazdasági haltermelés olyan válságban van, ami a hazai halászatok 20-30 százalékának végét jelentheti. A halászatban ráadásul nincs lehetőség például aszálykár miatti kompenzációra, esetleg terület- vagy állatalapú támogatásra.
Reméljük, hogy a balatoni halgazdaságok esetében nem fognak felmerülni hasonló problémák.
