Az étkezési csigára (Helix pomatia) ínyencségként tekintenek a világ több országában, különösen Franciaországban. Magyarországon nincs hagyománya a fogyasztásának, így nem is tenyésztünk éticsigát, azonban még vannak, akik gyűjtik, feldolgozzák és értékesítik külföldön.
Nem áll fényesen a magyar csigaszektor
A franciák mellett az olaszok és a spanyolok sem vetik meg a csiga fogyasztását, de hazánkban is népszerű volt egészen a múlt század második feléig. A csiga egyébként meglehetősen egészséges élelmiszer, hiszen a fehérjetartalma 16 százalékos, zsírtartalma viszont mindössze 1 százalék, ráadásul használható a gyomorfekély és légzőszervi betegségek gyógyítására is – írja az Agrárszektor.hu.
Magyarországon, aki csigatenyésztésbe kezdett, gyakorlatilag mindenki bele is bukott, részben a megfelelő technológia és a szakértelem hiánya miatt. Dr. Rácz Zoltán mérnök-közgazdász szerint azonban lenne rációja a hazai tenyésztésnek, de ahhoz nagyon sok feltételnek teljesülnie kellene. A modern technológiai mellett például szükség lenne arra, hogy a termelők termelőszervezeti formába tömörüljenek. Továbbá az éticsiga speciális védelmi státuszán is érdemes lenne módosítani (csak április 1-je és június 15-e között gyűjthetőek szabadon a 30 milliméternél nagyobb példányok az országban). Ezen kívül felül kellene vizsgálni a csiga 2 ezer tonnás gyűjtési küszöbét, valamint jelentős marketing-tevékenységre is szükség lenne a piacon.
Gyűjteni gyűjtjük és feldolgozóipara is van
Az éticsiga hazai feldolgozóipara csak a gyűjtött csigákból merít. A zalaszentgróti és a kisvárdai feldolgozóüzemeket bezárták a közelmúltban, így a magyar csigaexport a huszadára esett vissza. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vaján működő Mantar Kft. talán az ország utolsó csigafeldolgozója.
Tóth Sándor a vállalat ügyvezetője arról tájékoztatta a portált, hogykiterjedt gyűjtőhálózaton keresztül érkeznek hozzájuk a csigák. Gyűjteni bárki gyűjthet, az átvétel azonban engedélyköteles.
A gyűjtés esetén viszont van egy mennyiség, amit nem szabad túllépni, ez pedig a már említett 2 ezer tonna éves szinten, de a hazai ágazat régtől nem közelíti meg ezt a szintet. Ennek köze van hazánk - a csigák számára nem kedvező – klímaváltozásának, a kevesebb feldolgozónak, az alacsony felvásárlási áraknak, valamint annak is, hogy például az ország nyugati feléből nem kifizetődő a Szabolcs megyei feldolgozóba szállítani az összegyűjtött csigát.
Így lehet csigával kereskedni
A csigák átvételi ára egyébként 100-200 forint/kg között alakul. A vállalkozó említést tett arról is, hogy egy kilónyi csigahúshoz nagyjából 60 csigára van szükség.
Érdemes megemlíteni, hogy a hatóság ellenőrizheti a felvásárlóknál, hogy megfelelően tartják-e az éticsigákat, valamint megfelelő-e a méretük.
A Mantar Kft. leginkább Franciaországba értékesít, illetve egyéb, franciák által is lakott országokba. A cég félkész termékeket állít elő: a csigák házát és a fagyasztott, megtisztított, kizsigerelt húsukat külön értékesítik. A francia feldolgozó később készíti el a saját házába visszatöltött, ízesített csigás ételt.
A vállalkozó arról is említést tett, hogy a csigatenyésztőket nagyon rosszul érintette a koronavírus-járvány időszaka, hiszen bezárt egy jelentős felvelő piacuk, a HoReCa szektor (hotelek, kávézók, éttermek), ami komoly anyagi veszteségeket jelentett a számukra.
Mindezek fényében úgy tűnik, hogy a magyar csigaágazat a végnapjait éli, hiszen egy kivétellel talán az összes feldolgozó bezárt, valamint egyre kevesebben foglalkoznak a szedéssel is. A piaci nehézségek mellett ráadásul a hazai jogszabályok sem kedveznek az ágazatnak.
