Külföldi minta alapján Magyarországon is a bázisiskola, képzőközpont és a vállalkozás hármasára kell alapozni az építőipari szakképzést - mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke egy fővárosi szakmai rendezvényen.
Tóth Istvánné, aki egyben az Építőipari Ágazati Készségtanács (ÁKT) elnöke is közölte, hogy ennek a hármasnak a kialakítására részben a széttöredezett iskolaszerkezet miatt van szükség. Ugyanis Magyarországon 152 olyan képzőintézet van, ahol az építőipar valamilyen szakmáját oktatják. Ezért az ÉVOSZ szerint ki kell jelölni a bázisiskolákat, ahol összegyűjtik a jó oktatókat és a modern technológiákat. Az iskolák és a vállalkozások közé pedig kell egy állomás a képzőközpontokkal, amelyek a szakmai képzés fontos helyszínei. Pozitívumként értékelte, hogy az országban már létrejött 13 képzőközpont, amelyekből négy Budapesten, a többi vidéken található.
Tóth Istvánné kiemelte, az OKJ-s képzést felváltó szakképzési rendszer az eddigi tapasztalatok alapján kínálat vezérelt, miközben az építőiparnak valójában kereslet vezérelt képzésre van szüksége.
Példaként említette, hogy a 2022/2023-as tanévben a teljes építésgazdaságot, így az épületgépészetet is lefedő szakmákban 14 300 diák kezdte meg tanulmányait. Legtöbben 2329-en festő, mázoló, tapétázónak és 2118-an burkolónak, illetve 2111-en kőművesnek tanultak. Ácsnak 819-en, szigetelőnek 240-en, szerkezetépítő és -szerelőnek viszont csak 38-an, kőfaragónak pedig csupán 18-an jelentkeztek. Miközben ez utóbbi területen is ennél sokkal több szakemberre lenne szükség.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon 134 ezer építési vállalkozás működik, ezek közül 20 nagy cég van, a szakképzési modell pedig ez utóbbiakra lett kitalálva. Az ÉVOSZ azonban azon dolgozik, hogy a nagy magyarországi építőipari cégek az egyes projektjeik megvalósítása mellett a képzésbe is vonják be a hazai alvállalkozóikat.
Az ágazat problémáit az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) is felismerte, ugyanis a tárca által készített tervezet, a 2023-2027-es építésgazdasági stratégia kitér az építőipari szakképzésre is. A stratégia fejlesztési célkitűzései között szerepel a munkaerőpiaci kereslet és kínálat összehangolása, a megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő biztosítása, valamint a modern technológia alkalmazása.
A KSH friss jelentése szerint egy évvel korábbihoz viszonyítva 0,5, az előző hónaphoz képest 5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene. Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállományának volumene 23,9 százalékkal elmaradt a 2022. augusztus végitől, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 4,9 százalékkal magasabb, az egyéb építményekre vonatkozóké 40,6 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. 2023 első nyolc hónapjában az építőipari termelés 4,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
