A megelőző évhez képest tavaly sikerült növelni a hazai földgáz és olajkitermelés mennyiségét. Ez azért fontos, mert csökkenti az import-függőségünket az energiahordozók piacán.
A 2023-as 1,765 milliárd köbméterhez képest tavaly 7,3 százalékkal több, 1,893 milliárd köbméter gázt hoztak felszínre Magyarországon. A belföldi fogyasztást a korábbi 10-11 milliárd köbméterről az elmúlt években nagymértékben, 8,5 milliárd köbméterre sikerült leszorítani. A hazai szükségletek és a kimagasló kapacitású gáztárolók maximális készletmennyisége közötti különbözet a bővülő kitermelés révén túlnyomórészt hazai forrásból fedezhető, írja közleményében az Energiaügyi Minisztérium.
Ami a kőolajat illeti, húsz év után először múlta felül újra az egymillió tonnát Magyarország, legutóbb 2004-ben volt erre példa. Az 1,056 millió tonnás eredmény 2020-hoz képest mintegy 20 százalékos növekedést mutat.
A folytatás is biztató lehet, mert az Energiaügyi Minisztérium öt év szünet után írt ki újra koncessziós pályázatokat, összesen nyolc területre, szénhidrogén kutatására és kitermelésére. A tárca a januári benyújtás hiánypótoltatását követően ad hírt a jelentkezők számáról - hívta fel a figyelmet a minisztérium.
"Öles léptekkel haladunk a zöldenergia hasznosításában is" - olvasható a minisztérium közleményében. Tavaly a belföldön megtermelt áram negyedét adták a napelemek, ez a legmagasabb arány egész Európában. A tiszta kapacitások felfutásának is köszönhető, hogy már 2023-ban elértük a korábban 2030-ra megcélzott 40 százalékos kibocsátás-csökkentést.
Tavalyelőtt a fosszilis alapú villamosenergia-termelés 18 százalékkal esett vissza, míg a napenergiánál közel másfélszeres növekedést jeleztek az adatok. A Nemzeti energia- és klímaterv 2024-ben felülvizsgált változatában az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest már megfelezni tervezzük 2030-ra.
