Lényegesen felülmúlják a korábbi becsléseket a tavaly decemberi horvátországi földrengések magyarországi tényleges káradatai, a kárbejelentések száma pedig meghaladja a horvátországit - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége. Leírtuk, hogy miért.
A december végi horvátországi rengések miatti év végi gyorsbecslések százmillió forintos hazai károkról szóltak, január első napjaiban 500 millió forintra ugrott a számla, végül a tényleges kifizetések és az elkülönített tartalékok összege megközelítette a 830 millió forintot
- ismertette a szövetség.
Január elején háromezer bejelentés kapcsolódott a földrengésekhez, a véglegesnek mondható statisztika szerint a károk száma meghaladja a 8700-at. Az adatok nem annyira egy-egy nagyobb hazai időjárási vagy természeti katasztrófa miatti káresethez képest jelentősek, hanem a horvát biztosítói szövetségnek a Mabiszhoz eljuttatott adataival összevetve.
A horvát adatok
A Zágrábtól alig 50 kilométerre délre fekvő Petrinját több, köztük a Richter-skála szerint 6,4-es erősségű földrengés is sújtotta. A horvát biztosítók a horvát szövetség becslése szerint 7430 bejelentés nyomán tavaly év végéig mintegy 33 millió eurónak megfelelő kunát (mintegy 11,5 milliárd forint) fizettek ki és 10-13 milliárd forintnyi tartalékot különítettek el a károkra. Ehhez januárban további ötmillió eurónyi kifizetés (1,75 milliárd forint) társult. Az átlagkár tehát jóval magasabb, mint Magyarországon, viszont a károk mértékéhez képest viszonylag kevesen fordultak a biztosítókhoz.
Mi a szembeszökő különbség oka?
Horvátországban nagyon alacsony, alig 30 százalékos a lakásbiztosítások elterjedtsége, emellett a szerződések nagyobb része nem fedezi a földrengések okozta károkat - hívta fel a figyelmet a Mabisz. Magyarországon a többi között a 72-73 százalékos lakásbiztosítottsági arány is hozzájárul ahhoz, hogy a biztosítók már az egyszerűbb lakásbiztosításokban is széles körű fedezetet tudjanak vállalni a tűz-, valamint az elemi károkra, így a földrengésekre is.
