Hiába emelkedtek az árak jelentősen a közelmúltban, még mindig több cég készül áremelésre, mint az elmúlt 20 évben bármikor. Ráadásul úgy tűnik, hogy könnyen megvalósíthatják a szándékukat, hiszen az eddigi drágulás hatására sem csökkent a kereslet a termékeikre, szolgáltatásaikra.
Nincs más választás, emelni kell
A kiskereskedelmi szektorban 10-ből 6 vállalat szeretné drágábban adni termékeit a közeljövőben, azonban más ágazatok is hasonló arányban gondolkodnak így. Az építőipari cégek 77 százaléka, az iparvállalatok kétharmada, a szolgáltatószektor 63 százaléka tervezett áremelést áprilisra a GKI Gazdaságkutató legújabb tanulmánya szerint – írja a Portfolio.hu.
Az emelést leginkább azzal indokolják, hogy a koronavírus-járvány utáni gazdasági kilábalás nagyon megemelte az energiaárakat, az orosz-ukrán háború pedig tovább pumpálta az árszintet. A cégek energiaszámlái ezért a többszörösükre ugrottak rövid időn belül. A pandémia egyébként is megtépázta a készleteiket, felélték a tartalékokat, ezért nem maradt már eszköz a kezükben a túléléshez, csak az áremelés.
A drágulás mellett szól továbbá a minimálbér és a garantált bérminimum idei, 20 százalékos emelése, ami a magasabb fizetések növelését eredményezte.
Láncreakció indult el
Az infláció dinamikus emelkedése miatt ár-bér spirál is kialakult Magyarországon, ami mind az árak, mind a bérek gyors növekedését és az egymást pumpáló hatását jelenti. Egy példával élve, ha növekednek az árak, növekszik az infláció, ezért több bért kérnek az alkalmazottak. A fizetésnövekedést viszont a cégek további áremeléssel gazdálkodják ki. Ezért tartós marad az infláció, így jön létre egy ördögi kör, amiből igen nehéz kikecmeregni.
A kiskereskedelmi vállalatok jellemzően az elmúlt évek első egy-két hónapjára korlátozták az áremeléseiket. Idén azonban nagyon megugrott azoknak a kereskedőknek a száma, akik továbbra is emelnének az árszintjükön. Ezen pedig az ársapkák sem segítenek, ugyanis az érintett termékek költsége bár alacsony marad, az árstop miatti veszteségeiket más termékek az indokoltnál nagyobb drágulásával kénytelenek enyhíteni a vállalkozások.
Más azonban a helyzet a fixált áras üzemanyaggal, hiszen a töltőállomásoknak nincsen más termékük, amivel kompenzálhatnák a kiesésüket. Ezért ebben az esetben tartós inflációcsökkentő hatásról beszélhetünk, bár túl sok benzinkutast nem valószínű, hogy ez boldoggá tesz.
Így alakulhat az infláció
A szakértők szerint az említett tényezők hatása miatt tartósan magas inflációra lehet számítani, a közeljövőben pedig rosszabbodhat a helyzet. A tényinfláció jelenleg 8,5 százalékos, a következő hónapokban azonban súrolhatja a 10 százalékot.
Az orosz-ukrán háború pedig nem csak az energiaárakat, hanem a mezőgazdasági termékek költségét is felfelé tolja, ami még tovább erősíti az inflációt.
