Kisüzemi sörpiac
Fotó: Shutterstock

Kisüzemi sörök: mit szeretnek a magyarok?

Nem mennyiségre mennek, hanem a különlegességre. Sok közöttük a fiatal. Sláger az IPA, de trend az alacsonyabb alkoholtartalmú sörök keresése is. Így írható le a kisüzemi sörfogyasztó. Egy évtizede felfutottak a kis sörfőző vállalkozások, ám most számos nehézséggel küzdenek.


70 kisüzemi sörfőzde működik Magyarországon. Több mint felük már legalább két évtizede a piacon van. A dolgozói létszám a kisüzemek csaknem kétharmadánál öt főnél kevesebb. Az ilyen vállalkozások árbevétele 2023-ban meghaladta a 12 milliárd forintot, a dolgozói létszám pedig az ötszázat. Az általuk befizetett jövedéki adó 2023-ban több mint 1 milliárd forint volt.

Ezeknek a főzdéknek alapvetően nem célja a nagy volumenű értékesítés, inkább a kulturált sörfogyasztásra, az értőbb és a különlegességekre fogékonyabb vevőkre alapoznak.

A kisüzemi sörfőzdék által készítette sörök piaci részesedése a magyar sörfogyasztásból 3-4 százalékot tesz ki. Ez a szám Nyugat-Európában 20 százalék, tehát van a szektorban növekedési potenciál - nyilatkozta az Economx-nak Rásky László, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) főtitkára.

A fogyasztó

Elmondható, hogy van egy jól leírható vásárlói köre a kisüzemi söröknek. Elsősorban a különlegességeket kereső, a sörfogyasztásban is különbözni, kitűnni akaró fiatalok illetve a gasztronómiai újdonságokat kereső felnőtt, jellemzően 40-es, 50-es korosztály keresi a termékeiket.

A fogyasztói kereslet elmúlt években tapasztalható, általános visszaesése jelentős hatással van a kisüzemi sörök fogyasztására.

Szükség lenne a kereskedelmi törvény betartatására is. Egy 2020 decemberében hatályba lépett törvénymódosítás előírja, hogy a csapolt sörök húsz százalékának kisüzemi sörnek kell lennie, azokon a vendéglátóhelyeken, amelyek szerződésben állnak a nagy gyárakkal.

Nehéz a kötelező visszaváltó rendszerhez csatlakozni

Starcsevics Péter, a Stari Sörfőzde vezetője, aki egyben a Kisüzemi Sörfőzdék Országos Egyesületének (KSE) elnöke, az Agrárszektornak elmondta, a kézműves sörfőzdéknek is nagy nehézséget okozott a DRS rendszer bevezetése. Július 1-jétől járt le a türelmi idő, éppen a nyári szezon közepén, amikor egyébként is leterheltebbek a sörfőzdék, ráadásul a vendéglátóipari egységek is nehezebben tudják kezelni az átállásokat.

Bukovinszky László a Szent András Sörfőzde ügyvezetője elmondta, amíg a fogyasztók nagy része nem viszi vissza a DRS-es csomagolásokat - márpedig ez a helyzet -, addig az 50 forintos DRS-díjat árnövekedésként élik meg, ami már az első hetekben is érezhetően csökkentette a sörfőzde termékeinek forgalmát.

A legtöbb kraft főzde inkább az ale sörökre pozícionálta magát, bár gyártanak egy-két lagert is. Az utóbbi időszakban az IPA sörök is töretlen népszerűségnek örvendenek, de a legutóbbi trend az alacsony alkoholtartalmú és az alkoholmentes sörök térhódítása, legyen szó városi vagy vidéki sörfogyasztásról.

A kisüzemi sörfőzdéknek rendkívüli nehézséget okozott és okoz az energiaárak emelkedése, az alap- és segédanyagok drágulása, valamint a bérköltségek növekedése is.

Ne hagyd ki!