A Lidl a legerősebb magyarországi borexportőr

A Lidl Magyarország tavaly itthon és a külpiacokon egyaránt rekordot döntött: 2020-ban összesen 28,5 millió palack magyar bort értékesített, ami 21 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest. A diszkontlánc azzal, hogy már 6,3 milliárd forint értékben adott el hazai borokat a külpiacokra, a teljes magyar palackos borexport 33 százalékát adta, ezzel is megerősítve legnagyobb hazai borexportőr-pozícióját.


A kezdetek

A Lidl még 2013-ban elindította a magyar beszállítókért programját. Ennek részeként 2014-ben életre hívta a Lidl Wine Expo Hungaryt, kimondottan a hazai borászatok helyzetbehozására, a magyar borok népszerűsítésére fókuszálva. A program olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy míg 2014-ben a vállalat hatmillió palackkal adott el itthon és a külpiacokon együttesen, ez a szám 2020-ra elérte a 28,5 milliót, ami az előző évhez képest is 21 százalékos növekedést jelent.

  Minden második palackot külföldön értékesítenek

A Lidl Wine Expo Hungary kezdetén, 2014-ben összesen 3,1 millió palack magyar bort értékesített a Lidl a külpiacokon. A sikert jól jelzi, hogy évről évre tovább tudtuk növelni ezt a számot. 2018-ban már 11 millió palacknál jártunk, és ez jelentette azt a fordulópontot is, amikortól a Lidl Magyarország lett a legnagyobb hazai borexportőr. 2020-ban pedig átléptük a 15 millió palackot, ami nem csak nekünk, de a hazai borászatoknak is egyértelmű sikert jelent

– mondta az Indexnek Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország vállalati kommunikációs vezetője.

A diszkontlánc nemcsak az összértékesítést, de a borexportot tekintve is rekordot döntött, hiszen 6,3 milliárd forint értékben juttatott el magyar borokat a külpiacokra, ami 25 százalékkal haladja meg a 2019-es eredményt.

A magyar Lidl-áruházak polcairól is több bor fogyott a korábbi évekhez képest, ahol bár mérsékeltebb volt a növekedés, a 13,2 millió palack így is az eddigi legmagasabb a diszkontlánc történetében. A hazai vásárlók továbbra is az illatos borokat, a könnyed rosékat, valamint a tradicionális vörösborokat keresik elsősorban.

Miért csak nálunk világhírű a magyar bor?

Bár a magyar bor a nemzeti identitásformáló eszközök között kiemelt szerepet foglal el, gazdasági szempontból ugyanez nem mondható el róla. A magyar borexport értéke 2020-ban csupán 122 millió eurót tett ki, a csúcson, 2018-ban is mindössze 124 millióig jutott, ami a teljes magyar export 0,1 százaléka.

Ennek az összegnek ráadásul több mint felét nem a palackozott, hanem a nagyobb kiszerelésű, olcsóbb borok teszik ki. Részben ebből is következik, hogy a magyar bor fajlagos, literenkénti exportára is rendkívül alacsony. A helyzeten pedig a támogatások sem változtatnak, a villányi pincészetek például 2014-2018 között alkalmazottanként átlagosan 18,4 millió forint pályázati pénzt nyertek el, de sem foglalkoztatás, sem export tekintetében nem fejlődtek, mutatott rá a G7 gazdasági hírportál.

A jelenség okait illetően számos magyarázat van, az alacsony birtokmérettől és az országos szinten is korlátozott termelési volumentől kezdve a termelők szerint elégtelen bormarketingen keresztül az exportkényszer hiányáig. Utóbbit jelzi, hogy a belföldi fogyasztás aránya 2017 előtt jellemzően a termelés 80 százaléka felett volt, azóta 66-70 százalék körül mozgott (mennyiségi, és nem áralapon).

Ráadásul a boripar mára globalizált, erősen standardizált nagyipari üzletté vált, a szektort jellemzően nagy kereskedőcégek és a növekvő fontosságú hipermarket-láncok irányítják, a termelők, különösen a kisebb szereplők alkuereje pedig folyamatosan csökken. Azaz a piacon csak a nagy, tőkeerős és hatékony cégek rúgnak labdába, a felsőbb árkategóriák kivételével pedig Európa nem áll jól ebben a versenyben az „újvilági", azaz egyebek mellett amerikai, ausztrál, chilei, argentin, új-zélandi termelőkkel szemben.


The Conversation

Ne hagyd ki!