A világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője a század legnagyobb beruházását hajthatja vége Budapest szívében. A projekt részleteiről az építési és közlekedési miniszter beszélt.
A kormány áttekintette Budapest jelenlegi helyzetét és arra jutott, hogy a főváros és az ország további erősödése és gazdagodása érdekében újabb, nagy városfejlesztésre van szükség – ezt Lázár János jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján. Az eseményről beszámoló vg.hu tudósítás szerint építési és közlekedési miniszterként az ő feladata a projekt előkészítése. A célt úgy határozta meg a kabinet, hogy érdemes létrehozni egy új millenniumi városközpontot, ami a Rákosrendező pályaudvar területén valósulna meg, lényegében meghosszabbítanák az Andrássy utat.
Lázár János részleteket is elárult, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a beruházásról folyó tárgyalások még nincsenek olyan fázisban, hogy végleges állapotokról lehetne beszélni.
A rákosrendezői, 1,3 millió négyzetméteres terület eredetileg teherpályaudvar volt Budapest szívében, a 13. és a 14. kerület határán. Mostanra nagyrészt illegális hulladéklerakóként használják. A magyar állam a többségi tulajdonos, de kisebb részben magántulajdonosok is vannak az érintett részen. Első lépésként a rehabilitáció indul meg, ha ez megvan, akkor következhet az Andrássy út meghosszabbítása. A tárcavezető jelezte, a vasútnak még részben szüksége van a területre és az államnak az is célja, hogy maradjon közösségi célú funkció is.
A miniszterelnök három feltételt szabott az új budapesti városrésszel szemben.
- Középszerű nem épülhet. A projekt a sajtóban Mini-Dubaiként híresült el, de a miniszter szerint, ha megépül, csakis Maxi-Dubai lehet.
- Ha belevágnak az építkezésbe, a tervek és a kivitelezés a magyar építészet szerint kell, hogy végbemenjen.
- Csak olyan épülhet, ami Budapest számára is elfogadható. Meg kell nyerni a főváros teljes támogatottságát a beruházáshoz.
Az állam egymilliárd euró, mai árfolyamon nagyjából 380-400 milliárd forintból tervezi fejleszteni az itteni közlekedési, vagyis vasúti, közúti, kerékpáros és gyalogos infrastruktúrát. A területszennyezés kezelésére önmagában 20 milliárd forintot szán.
Ahhoz, hogy a magánbefektető bele tudjon kezdeni a beruházásba, államközi szerződés megkötése szükséges. Ennek előkészítése zajlik, az Építési és Beruházási Minisztérium a Külgazdasági és Külügyminisztériummal működik együtt. Az első változat már megszületett, de legalább még fél évet vesz igénybe a véglegesítése. Ennek az aláírása tehát 2024 második felében lehet esedékes. Éppen ezért még a kormány sem ezt nem hagyta jóvá, sem pedig arról nem hozott döntést, hogy megtörténik-e a magánbefektető bevonása.
Amennyiben ez mégis így lenne, úgy a magánbefektető az állami 1 milliárd eurón felül legalább 5 milliárd euróval kell, hogy beszálljon. Ez átszámítva mintegy 2000 milliárd forint. Vagyis a teljes fejlesztés bekerülése a 2500 milliárd forintos szintet biztosan eléri, de Lázár János arra is utalt, hogy akár 10 milliárd euró, 4000 milliárd forint körüli költség is lehet. A miniszter sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, hogy a szóban forgó magánbefektető azonos azzal, amelyik Dubaiban a világ legmagasabb épületét, a 828 méteres Kalifa-tornyot megépítette. Mindössze annyit említett meg, hogy a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjéről van szó.
