Tavaly nyár óta fúrta azt a kutat a Mol Magyarországon, amelyben a napokban bukkantak olajkészletre, több mint 2 kilométer mélységben. Az új lelőhely akár napi 1000 hordót is adhat, ami 500 hordót jelenthet a magyar olajtársaságnak.
Olajlelőhelyet tárt fel Magyarországon a Mol
A Mol a magyarországi O&GD Central Kft.-vel (OGD) közösen sikeres fúrást végzett Közép-Magyarországon, Tura település közelében, miután 2023 nyarán a Mol 49 százalékos részesedést szerzett az OGD által korábban elnyert három kutatási koncessziójában
– írja közleményében a Mol.
Az Index megjegyzi, az új lelőhely naponta mintegy 1000 hordó kőolajat adhat, melyből a Mol durván 500 hordót kaphat. Ez a társaság 2023-as, átlagos napi termelésének körülbelül az 1 százaléka, valamint a magyarországi termelésük 5 százaléka. A kőolajat a Dunai Finomító dolgozhatja fel.
A Tura-D-3 kutat - amely egy Budapest közelében lévő paleogén medencében található - tavaly nyáron kezdték fúrni. A közelmúltban 2100 méter mélyen találtak ott olajat.
A Mol 2022-ben is jelentős sikert ért el a területen. A Vecsés–2 kút napi 1400 hordós termelésével lett a legnagyobb hozamú magyarországi olajkútjuk, valamint a közelben van a Tóalmás-Észak olajmező is.
Van Mol részvényed? Döntöttek az osztalékról
Egyébként a Mol-csoportnak az "egyáltalán nem támogató" feltételek mellett is sikerült helytállnia, és bár pénzügyi teljesítménye tavaly elmaradt a 2022-es rekordévitől, operációs és stratégiai szempontból egyaránt jelentős eredményeket ért el - mondta a csoport elnök-vezérigazgatója a részvényesek közgyűlésén Budapesten a napokban.
Hernádi Zsolt közölte, sikerrel vették a szankciók okozta piaci nehézségeket, gazdasági eredményeik a tervezett felett alakultak, mintegy 568 milliárd forintos nyereséggel zárták a 2023-as évet. A Mol-csoport ugyanakkor a 2022-es és a 2023-as évben 3,1 milliárd dollárt fizetett be extra elvonásként különböző kasszákba, "ennyi ment ki a termelésből", miközben "megnövekedett versennyel kell szembenéznie" - hívta fel a figyelmet.
- Az elnök-vezérigazgató beszámolt arról, hogy a feldolgozás és kereskedelem (downstream) üzletágban tudtak termékeket gyártani és értékesíteni a régióban, jól haladnak a kőolajdiverzifikációs programjukkal, jelentős eredményeket értek el a kőolajbeszerzés rugalmasságában.Jelezte, márciusban kőolajszállítmány érkezett a pozsonyi finomítóba a világ egyik legnagyobb működő azerbajdzsáni kőolajmezőjéről, amelyben a Mol a harmadik legnagyobb részvényes.
- Megkezdték a fenntartható repülőgépüzemanyag kereskedelmi tesztelését, biogázüzemet vásároltak Szarvason, a közelmúltban átadták a százhalombattai zöldhidrogén-üzemet, utóbbi 25 ezer tonnával csökkenti a dunai finomító szén-dioxid-kibocsátását.
- 100 százalékos sikerrátával folytatódtak a cégcsoport magyarországi sekélygáz-fúrásai, napi 750 hordó egyenértékkel növelték a hazai gáz- és olajkitermelést.
- Húsz év várakozás után tavaly év végén megkezdték a gázkitermelést Kazahsztánban, amely jó hír, mert a kazah piac nagyon fontos számukra, nézik az ottani további befektetési lehetőségeket.
- Jól haladnak a Mol fenntarthatósági projektjei: geotermikus koncessziókat nyertek Magyarországon és Horvátországban, és Magyarországon először próbálkoznak kísérleti lítiumkitermeléssel.
- Hernádi Zsolt a magyarországi hulladékgazdálkodás irányításának egy évvel ezelőtti átvételéről azt mondta, ez a vállalati stratégia fontos része, mert a körforgásos gazdaságról szól, arról a gazdaságról, amelyben a Mol óhatatlanul az egyik meghatározó szereplő lesz, nemcsak begyűjtője, hanem az egyik legnagyobb felhasználója is lesz a begyűjtött alapanyagoknak. A cél az, hogy a hulladékot 65 százalékban anyagában hasznosítsuk - fűzte hozzá.
Hernádi Zsolt a külső gazdasági környezetről azt mondta: 2023 nem a normalizáció éveként vonul be Magyarország, Európa és a világ gazdaságtörténetébe, olyan geopolitikai konfliktusok vannak, amelyek "érzékenyen befolyásolják az életünket". Hernádi Zsolt véleménye szerint versenyképesség tekintetében nincs jobb helyzetben Kelet-Közép-Európa és Magyarország sem, a nemzeti költségvetések nyomás alatt vannak, a megnövekedett energiaköltségek finanszírozásáért 2022-ben bevezetett különadók és piactorzító intézkedések a mai napig érvényben vannak, a versenyt torzító tényezőket, szabályozókat egymástól tanulják az államok.
