Nagy dobásra készül az Egyesült Államok űrkutatási és űrrepülési civil szervezete, a NASA (National Aeronautics and Space Administration, azaz Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal). Saját streaming-szolgáltatást indít, melyen ingyenesen és reklámmentesen juthatnak a nézők űrkutatással kapcsolatos tartalmakhoz.
Ingyenes streaming-csatornát indít a NASA
Hamarosan új, ingyenes és ennek ellenére reklámmentes streaming-szolgáltatás indul, egyedi tartalmakkal. A csatornát az elsősorban úrkutatással foglalkozó amerikai NASA indítja NASA+ néven. Az ígéretül szerint a platform tematikája az űrtudományok, a sci-fi világa köré fog épülni, valamint saját gyártású dokumentumfilmekkel, eredeti sorozatokkal, interjúkkal és egyéb tartalmakkal fog indulni. Ráadásul nemcsak egy weboldal lesz, hanem saját tévés és mobilos (esetleg konzolos) alkalmazást is kapni fog.
A Leet szerint akár már az idén elstartolhat NASA+ az Egyesült Államokban. Azonban arról nem tudni, magyar felirattal és/vagy szinkronnal mikor érkezhetnek a tartalmai. Hozzáteszik, ha a kezdetekben nem, akkor is érdemes lesz követni a szolgáltatást, hiszen például olyan küldetéseket is közvetíteni fognak rajta, mint a következő év novemberére ütemezett Artemis II. Akkor fogják Elon Musk űrhajóját a Hold közelébe küldeni, majd legfeljebb három hétre négy űrhajóst is a pályára állítanak vele.
Nincs egyetértés Európában a nagy platformerek megadóztatásáról
Egyébként néhány hónapon belül pont kerülhet annak az évtizedes vitának a végére az Európai Unióban, mely arról szól, elő lehet-e, illetve elő kell-e írni a nagy platformtulajdonosoknak, hogy hozzájáruljanak az uniós távközlési infrastruktúrák költségeihez.
A kontinens telekommunikációs multijai szerint a szektornak óriási szüksége lenne az abból származó bevételre. Azonban a tagállamok többsége és a szakhatóságok nem rajonganak az ötletért.
A Reuters információi szerint az "OTT fair share" néven ismert kérdéskörrel kapcsolatban az uniós távközlési multik régtől sérelmezik, hogy a hálózataikat csúcsra járató platformerek (mint például a Netflix, a Microsoft, a Google vagy az Amazon) nem járulnak hozzá az infrastruktúra költségeihez. A multik mellé felsorakozott néhány tagállam is az utóbbi időben, például Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Görögország és Magyarország.
Viszont a másik oldalon, a cégek megadóztatását ellenző - többségben lévő - tagállamok és szakértők azt kifogásolják, hogy nem született hatástanulmány arról, hogyan alakítaná át a piacot egy ilyen költségmegosztás. A felmerülő többletterheket a platformüzemeltetők a fogyasztókra is háríthatják. Emellett egy ilyen intézkedés szembe mehet az Európai Unió netsemlegességi irányelvével is.
