Jelentősen megugrott az extraszűz olívaolaj ára az európai piacon.
A folyékony aranynak is nevezett olívaolajat a nemzetközi piacokon 25-40 százalékkal drágábban adják, mint egy évvel korábban, azaz 100 kilogramm lédig extraszűz olívaolajat (a lédig extra szűz olívaolaj ára az árképzés horgonya) most 272-470 euróért mérnek – derül ki a Nemzetközi Olívaolaj Tanács (IOC) adataiból, amelyeket a Napi.hu idéz.
Az extraszűz mellett a többi olívaolaj kategória ára szintén folyamatosan emelkedett az elmúlt évben, az olíva törkölyolaj, a nem szűz finomított olívaolaj, a szűz olívaolaj és a lampante olívaolaj ára is kétéves csúcsot ért el.
A piacokon meghatározó spanyol ár tavaly októberben szakadt el a 215 euró/100 kilogramm körül mozgó egy évvel korábbi átlagtól, május közepére pedig egészen 335 euró fölé kúszott, miközben egy évvel korábban ilyenkor éppen csak elmaradt a 207 eurótól.
Az árak nagy szórása mögött alapvetően az áll, hogy a nemzetközi árakat az európai árak határozzák meg, lévén a legnagyobb termelők – Spanyolország, Olaszország és Görögország – az EU tagállamai, másrészt a legnagyobb felhasználók is az unió tagjai közül kerülnek ki.
Az EU a világ vezető olajtermelője, a teljes termelés 67 százalékát adja, körülbelül 4 millió hektáron. Az unión belül a spanyol termelés messze a legnagyobb, körülbelül 1450 ezer tonna, őket követik az olaszok 270 ezer tonna körüli termeléssel, majd a görögök jönnek nagyjából ugyanennyivel, végül a portugálok számítanak még nagy termelőnek hozzávetőleg 100 ezer tonnával. Az EU adja a világ összfogyasztásának nagyjából 53 százalékát, a legnagyobb fogyasztók a görögök fejenként évente több mint 20 kilogrammal.
Mi mozgatja az árakat?
Az olívaolaj árát alapvetően a kereslet-kínálat határozza meg, illetve ezzel összefüggésben a termelési eredmények és kilátások. Azt is figyelembe kell venni, hogy az extraszűz olívaolaj iránti kereslet folyamatosan bővül, ám mégsem lehet bármennyiért adni az olajat. Van egy olyan attitűd, hogy rossz évek alacsony bevételeit a jó terméseket ígérő szezonok magasabb áraival ellensúlyozzák a termelők. A rosszabb években ugyan kisebb a kereslet, de az emiatti magasabb ár mellett is kisebb a bevétel. A termelők az árakat ugyanis csak addig emelhetik, ameddig ez „nem fáj nagyon" a partnereiknek, a kereskedőknek és persze a fogyasztóknak.
Így lehetséges, hogy a jobb terméseredményeket ígérő években sem esnek nagyon az árak, sőt. Aki már látta Jamie Oliver valamelyik műsorát, tudja, hogy a sztárszakács talán a desszertek kivételével majdnem minden ételre cseppent egy kis extraszűz olívaolajat. Minden cseppje kincs.
