2023-ban az EU-s polgárok a nettó jövedelmük 33,9 százalékát költötték el ebben a szektorban, míg Magyarországon minden második forint a boltokban landol - derül ki a GfK piackutató európai felméréséből.
Az európai lakossági fogyasztás kiskereskedelmi részesedése országonként nagyon eltérő: az utolsó helyen Németország áll, itt a fogyasztói kiadások alig 27 százaléka áramlik a kiskereskedelmi szektorba. Ezzel szemben számos kelet-európai országban – elsősorban Magyarországon (50 százalék), Bulgáriában (49 százalék) és Horvátországban (47 százalék) – majdnem minden második eurót a kiskereskedelemben költötték el - derül ki a Gfk piackutató felméréséből.
Az uniós polgárok vásárlóereje 2022-ben 7 százalékkal nőtt, 2023-ban pedig nominálisan 5,5 százalékkal emelkedett a rendelkezésre álló nettó jövedelem, így átlagosan 19 786 euró volt az egy főre jutó vásárlóerő. A kiskereskedelmi forgalom is ugyanekkora arányban nőtt tavaly. Azonban a magas infláció (az EU-ban 6,4%) eltüntette a növekedést.
Hasítanak a sajátmárkás termékek
A kutatók megjegyzik, hogy a vásárlási szokások is változóban. Például gyakori megtakarítási intézkedés a sajátmárkás termékek vásárlása, bár ez a nagyobb vásárlóerővel rendelkező országokban elterjedtebb, mint a kelet-európai országokban.
Az olyan országokban, mint Spanyolország, Hollandia, az Egyesült Királyság és Németország, a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG), azaz élelmiszerek és drogériás termékek esetében a sajátmárkás vásárlások aránya meghaladja a 40 százalékot, Spanyolország 47 százalékkal vezet. Magyarországon ez az adat 28,4 százalék.
Melyik boltok vannak bajban?
Az idei hazai kiskereskedelmi adatok vegyes képet mutatnak. 2024. júniusban a kiskereskedelmi forgalom 2,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz képest Magyarországon. Májusban még 3,6 százalékos növekedést jelentett a KSH.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 3,2%-kal bővült. Ennek a kategóriának a 75%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,1, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,4%-kal növekedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma 3,6%-kal emelkedett. A gyógyszertárak, drogériák forgalma 7,3, a bútor- és műszakicikk-üzleteké 2,9%-kal nőtt, míg a könyvesboltoké és számítástechnika üzleteké 3,5, az iparcikk jellegű vegyes üzleteké 4,7, a használtcikk-üzleteké 5,2%-kal csökkent. A csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 14%-kal bővült. A benzinkutak forgalma inkább stagnált (0,5%).
