Az EU-ban a háztartások bevételeinek 20%-át emészti fel a lakhatás (lakbér/lakáshitel-törlesztés, rezsi, karbantartás). A németeknél ez az arány 25%. A magyar átlag alacsonyabb, de a növekedés nálunk a legmagasabb.
Az Európai Unióban a háztartások a rendelkezésre álló jövedelmük 19,7 százalékát fordították lakhatásra 2023-ban. A legkevesebbet a ciprusiak (11,6 százalék), a legtöbbet a görögök (35,2 százalék) - idézi az Euronews cikkét a Világgazdaság.
Ezzel szemben a magyar háztartások ilyen jellegű ráfordítása az Európai Unió átlagát sem éri el, 19%-on áll. A görögök mögött a második helyen Dánia áll 25,9 százalékkal, amelyet szorosan Németország követ 25,2 százalékkal.
Árnyalja a képet, ha a 2020-23 közötti költségnövekedési ütemet nézzük. Ebben az összevetésben Magyarország áll az élen.
1.Magyarország (+5,7 százalékpont),
2. Észtország (+4 százalékpont),
3. Luxemburg (+3,8 százalékpont),
4. Németország (+3,7 százalékpont)
5. Málta (+3 százalékpont).
Mi is tartozik a “lakhatási költség” kategóriába? Az Eurostat ide számolja a lakbért, a lakáshitel-törlesztés havi részletét, a közüzemi díjakat (áram, gáz, víz), a közös költséget, a karbantartási díjakat, a biztosítást, az adókat.
Tavaly 10 százalékkal drágult az albérlet Budapesten
Aki egyedül bérel lakást Budapesten, vélhetően nem ússza meg jövedelme 19 százalékából a lakhatást. Ahogyan korábban írtuk, 2024 decemberében az előző év azonos időszakához viszonyítva Budapesten 9,6 százalékkal voltak magasabbak a decemberi lakbérek. A legnagyobb választékot kínáló budapesti városrészek közé tartozó VIII., XI., XIII. és XIV. kerületben 235-260 ezer forint volt az átlagos lakbér havonta, a legdrágább pedig az V. kerület 340 ezer forintos átlagos havi lakbérrel.
