Putyin elnök odaszólt  Gazprom vezérének, máris esni kezdett a földgáz ára

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán kora este rendelte el, hogy a Gazprom novemberben növelje meg szállításait az európai földalatti gáztározóiba. A következmények egyértelműek.


Az ukáz

Putyin arra utasította Alekszej Miller Gazprom-elnököt, hogy miután a vállalat november 7-ig vagy 8-ig befejezi a gáz szivattyúzását az orosz földalatti tárolókba, kezdje meg a tervezett munkálatokat a saját európai – ausztriai és németországi – földalatti tározóiba irányuló gázmennyiség növelésére.

A következmények

A bejelentés hatására szerda este hatra 88-ról 85 euróra esett földgáz ára a holland TTF gáztőzsdén, míg csütörtök reggel folytatódott a lejtmenet, eljutott egészen 76,5 euróig. A délelőtti kereskedésben a 79 euró/MWh körül ingadozott az ár.

Korábban Oroszországot azzal vádolták, hogy tudatosan idézett elő hiányt a földgázpiacon, hogy ezzel áremelkedést érjen el.

Jó ideje folyamatosan drágul minden energiahordozó - szén, olaj, gáz és áram -, miközben az enyhe széljárást és hűvösebb időjárást ígérő előrejelzések növelik a keresletet a szűkös kínálati feltételek közepette. Elemzők szerint emellett az okok között klímavédelmi intézkedéseket, például a szén-dioxid-kibocsátási kvóták egyre növekvő árát, valamint piaci spekulációkat is keresni kell.

A drágulás

Január elején még 17,9 euróba került a földgáz megawattóraként a holland TTF-n, azóta csaknem tízszeresére nőtt az ára. Május elején 24,5 euró, június elején 26,5 euró, július elején már 36,3 euró, augusztus elején 41,8 euró, szeptember elején 50,4 euró, október első napján pedig már 93,6 euró volt az ár. A lassú, de kitartó emelkedés üteme szeptemberben vált drasztikussá, októberben pedig szinte hihetetlen mértéket öltött, és napról napra korábban elképzelhetetlen szintekre jutott el a földgáz ára.

Egyes uniós országok már lépéseket tettek, hogy megvédjék a fogyasztókat. Franciaország áram- és gázárplafont vezetett be, valamint a szegényebb háztartásokat 100 euróval segítené. Olaszország 3 milliárd eurót fordítana a közüzemi díjak emelkedéséből adódó terhek enyhítésére, míg Spanyolország uniós szintű fellépést szorgalmazott, például közös beszerzés formájában. Lengyelország az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének felülvizsgálatát, Luxembourg pedig az "egyes kereskedők részéről" tapasztalt spekuláció letörését szorgalmazta.

Elemzők egyetértenek abban, hogy rövid távon azonban vajmi keveset tehet az Európai Unió. Az áremelkedés szociális következményeinek enyhítése a tagállamok hatáskörébe tartozik, az Európai Bizottság tanácsokat adhat nekik, és összehangolhatja az intézkedéseket, különösen a piaci torzulások megelőzésének érdekében.


The Conversation

Ne hagyd ki!