Lehetetlennek tartják a szakemberek, hogy minden állami intézmény és cég egynegyedével csökkentse a gázfogyasztását. Ahhoz, hogy megközelítsék ezt a célt, sok esetben energetikai korszerűsítésre lenne szükség vagy átállásra otthoni munkavégzésre.
Nem valószínű, hogy negyedével csökkenteni lehet a gázfogyasztást
A napokban is várja a kormány a miniszterektől a javaslatokat arról, hogy a fűtés csökkentése mellett mivel lehet visszafogni a gázfogyasztást. Egy új kormányrendeletben azonban már szerepel, hogy minden állami intézménynek és cégnek 25 százalékkal kell csökkentenie a fogyasztását. Egyedül a kórházakban és a szociális intézményekben lehet melegebb. Mindeközben a Fővárosi Önkormányzatnál arról döntöttek, hogy a Városházán 20 fok lesz a fűtési időszakban. A korábbi 22 fokos szinthez képest azonban ez csupán 10-12 százalék megtakarítást jelenthet – írja az ATV.
A szakszervezetek és a szakértők szerint sem kivitelezhető 25 százalékos spórolás a hivatalokban. Ehhez energetikai korszerűsítés kellene, a beruházásokra viszont idő és pénz sincs. Viszont szükséges lehet az otthoni munkavégzés elrendelése.
Több település vezetője számolt be róla a napokban, hogy a megnövekedett rezsiköltségek miatt önkormányzatok mehetnek csődbe állami támogatás nélkül. A legtöbben rendkívüli intézkedésekkel próbálnak felkészülni a következő néhány hónapra. Mindemellett több lakó kért tőlük segítséget a rezsinehézségek miatt, azonban gyakran nem tudnak enyhíteni a problémáikon.
Ennyit bukunk az új rezsirendszerben, ide megy a pénz
Írtunk arról is, hogy GKI gazdaságkutató számszerűsítette a rezsicsökkentési rendszer átalakításának következményeit. Összességében a havi rezsi átlagosan 13 ezer Ft-tal nő háztartásonként. Ez összhangban van azzal, mint amit a lakosság becsült korábban (az intézkedésekkel érintettek körében +27 ezer Ft/hó), mivel a háztartások 35 százaléka nem gázzal vagy villannyal fűt (ezt figyelembe véve az érintett háztartási körben kb. 20 ezer Ft/hó lesz a növekmény). Azonban a GKI szerint arra is számíthatunk, hogy a háztartások megpróbálják mérsékelni az energiafelhasználást, így a tényleges többlet költség kisebb lesz.
A rezsicsökkentés csökkentése évi 636 milliárd Ft-tal emeli a szolgáltatók árbevételét, és ennyivel csökkenti a lakosság elkölthető jövedelmét. Az árbevétel 21 százaléka ÁFA bevételként a költségvetésbe kerül, ami azt jelenti, hogy a költségvetés a villany- és a gázáremelés hatására 135 milliárd Ft többletbevételhez jut évente.
A kormány legutóbb a napokban nyúlt bele a rendszerbe, bevezette a családi fogyasztói közösségek fogalmát. Ezt akkor lehet alkalmazni, ha egy társasháznak vagy lakásszövetkezetnek nem minősülő ingatlanon több, de legföljebb négy „lakás rendeltetési egység” van. Erről a település jegyzője kérelemre 8 napon belül hatósági bizonyítvány köteles kiállítani.
Az új rendelet plusz kedvezményes gázmennyiséget ad azoknak is, akik a családi otthonteremtési támogatást (csok) tetőtér-beépítésre veszik igénybe. Ezt a lakáscélú állami támogatásról szóló támogatói okirat bemutatásával kaphatják meg a jogosultak. Ezzel praktikusan megduplázható az ilyen, egy mérőórás, de plusz tetőtérbeépítéses lakóingatlanokban a kedvezményes mennyiség.
