A GKI gazdaságkutató számszerűsítette a rezsicsökkentési rendszer átalakításának következményeit. Mutatjuk a számítást.
Összességében a havi rezsi átlagosan 13 ezer Ft-tal nő háztartásonként. Ez összhangban van azzal, mint amit a lakosság becsült korábban (az intézkedésekkel érintettek körében +27 ezer Ft/hó) , mivel a háztartások 35%-a nem gázzal vagy villannyal fűt (ezt figyelembe véve az érintett háztartási körben kb. 20 ezer Ft/hó lesz a növekmény). Azonban a GKI szerint arra is számíthatunk, hogy a háztartások megpróbálják mérsékelni az energiafelhasználást, így a tényleges többlet költség kisebb lesz.
A rezsicsökkentés csökkentése évi 636 milliárd Ft-tal emeli a szolgáltatók árbevételét, és ennyivel csökkenti a lakosság elkölthető jövedelmét - írja a GKI közleményében. Az árbevétel 21%-a ÁFA bevételként a költségvetésbe kerül, ami azt jelenti, hogy a költségvetés a villany- és a gázáremelés hatására 135 milliárd Ft többletbevételhez jut évente.
A kormány legutóbb a napokban nyúlt bele a rendszerbe, bevezette a családi fogyasztói közösségek fogalmát. Ezt akkor lehet alkalmazni, ha egy társasháznak vagy lakásszövetkezetnek nem minősülő ingatlanon több, de legföljebb négy „lakás rendeltetési egység” van. Erről a település jegyzője kérelemre 8 napon belül hatósági bizonyítvány köteles kiállítani.
Az új rendelet plusz kedvezményes gázmennyiséget ad azoknak is, akik a családi otthonteremtési támogatást (csok) tetőtér-beépítésre veszik igénybe. Ezt a lakáscélú állami támogatásról szóló támogatói okirat bemutatásával kaphatják meg a jogosultak. Ezzel praktikusan megduplázható az ilyen, egy mérőórás, de plusz tetőtérbeépítéses lakóingatlanokban a kedvezményes mennyiség.
