A cégek több mint harmada attól tart, hogy csődhullám fenyegeti a régiót a kormányzati mentőcsomagok kivezetése után.
Csődhullámtól tartanak vállalatok
1400 bolgár, cseh, magyar, lengyel, román, szlovák és török céget kérdezett a Atradius hitelbiztosító a helyi és nemzetközi pénzügyi tranzakcióikról, valamint pénzügyeik alakulásáról. A cégek válaszaiból kiderül, hogy a vállalatközi, azaz B2B vásárlások fele tavaly hitelből történt (Magyarországon az arány 48 százalék volt a 2020-as 51 százalékkal szemben) ugyanúgy, mint egy évvel korábban. A késve kiegyenlített számlák aránya azonban javult egy év alatt: 45 százalékról 43 százalékra – írja az atradius.hu.
A megkérdezett cégek 39 százaléka viszont attól tart, hogy a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági nehézségek miatt bevezetett kormányzati mentőcsomagok kivezetésével több válllalat is bedőlhet a régióban.
A térségben egyébként nem változott a leírt adóságok 5 százalékos aránya tavaly az előző évhez képest.
Jobban teljesített a régió
Szívesen hiteleztek tavaly a vállalatok a vevőiknek az Unió keleti országaiban, köztük Magyarországon is. Ennek oka az volt, hogy a régióban az EU-s átlaghoz képest egy év alatt csökkent a késve fizetett hazai számlák aránya 46 százalékról 34 százalékra – írja az mfor.hu.
"Ezt azzal magyarázták a felmérésben résztvevő cégek, hogy a B2B-hitelezéssel az eladásaikat akarják növelni, illetve új ügyfelek szerezni. Ugyanakkor tény, hogy megdrágultak a finanszírozási eszközök, így sok vállalat óvatosabban bánik a halasztott fizetéssel"
– mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.
Az Atradius elemzése szerint az említett kategóriában az Unió keleti fele jobban teljesített tavaly a nyugatinál. Az utóbbi régió vállalatai ugyanis arról nyilatkoztak, hogy a számláik 53 százalékát egyenlítették ki a vevők a határidők után. Ráadásul nyugaton körülbelül 10 százalék adósságot kellett leírniuk a cégeknek.
Sokan biztosították a hiteleiket
A tanulmányból az is kiderül, hogy tavaly a keleti régió megkérdezett vállalatainak az 56 százaléka védte hitelbiztosítással a likviditását. Szlovákiában különösen sok cég választotta ezt a megoldást, a vállalatok mintegy 72 százaléka. Hasonlóan népszerű volt ez az eljárás Törökországban is, ahol a cégek 68 százaléka döntött a hitelbiztosítás mellett.
Magyarországon azonban a legtöbb vállalat (66 százalék) a belső erőforrásaira támaszkodva menedzselte a megcsúszott fizetéseket. A hazai cégeknek számos esetben sikerült előre tartalékot képezniük a hitelezési veszteségeikre.
A keleti régió vállalatainak viszont a 44 százalék számolt be arról, hogy a korábbinál több munkát jelentett a kintlévőségei behajtása. A cégek 45 százaléka pedig arról is nyilatkozott, hogy romlott a számláik forgási sebessége (DSO), vagyis lassabban kapták meg a nekik járó pénzeket, mint 2020-ban.
