A küldetés teljesítve, a tagországok vezetői megválasztották az Európai Tanács következő elnökét, megállapodtak az Európai Bizottság következő vezetőjének személyéről és kiválasztották az uniós külpolitikai főképviselőt a következő ötéves uniós intézményi ciklus idejére - közölte Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben péntek hajnalban.
A megállapodás értelmében Ursula von der Leyen maradhat az Európai Bizottság élén újabb öt évre. A csúcs résztvevői António Costa volt portugál miniszterelnököt nevezték meg az állam- és kormányfők testülete, az Európai Tanács következő elnökeként, míg a harmadik kulcspozíciót, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselői tisztségét a következő időszakban Kaja Kallas észt miniszterelnök töltheti be. Von der Leyen jelölését még az Európai Parlamentnek is meg kell erősítenie, amire legkorábban a testület alakuló ülésén, a július 15-i héten Strasbourg-ban kerülhet sor. Az elnöknek az összes képviselő legalább 50 százalékának a támogatását kell elnyernie, ami 361 voksot jelent.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a hvg.hu beszámolója szerint nem szavazta meg Von der Leyent, tartózkodott Kallas esetében, támogatta viszont António Costa jelölését.
Charles Michel, az uniós csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a tagországok vezetői teljesítették feladatukat azzal is, hogy jóváhagyták a következő ötéves időszakra szóló stratégiai menetrendet, amely irányt mutat a demokratikus értékek elmélyítésére, az európai versenyképesség erősítése, valamint a védelem és biztonság fokozására egyebek mellett a NATO-val való együttműködés és a külső határok megerősítése által.
Ursula von der Leyen beszédében hangsúlyozta: megtiszteltetés számára, hogy csütörtökön az Európai Bizottság nevében aláírhatta az Európai Unió és Ukrajna között létrejött biztonsági kötelezettségvállalást, valamint bemutathatta a tagállami vezetőknek a G7-országok azon kezdeményezést, mely mintegy 50 milliárd dollárnyi hitelt irányozna elő Ukrajna számára.
Az uniós bizottság elnöke felhívta a figyelmet, hogy Európának növelnie kell a védelmi kiadásait, ugyanis az EU összesített védelmi kiadásai 2019 és 2021 között 20 százalékkal bővültek, míg ugyanebben az időszakban Kína védelmi kiadásai csaknem 600, Oroszországé pedig közel 300 százalékkal emelkedtek. Meglátása szerint a következő évtizedben mintegy 500 milliárd eurónyi védelmi beruházásra lesz szükség az EU-ban. A védelmi kiadások növelése a tagállamok pénzügyi hozzájárulásával lehetséges, de az Európai Unió Tanácsának asztalán van egy új, saját forrásokról szóló javaslat is, amely által tovább lehet emelni a védelmi kiadásokra szánt pénzeszközöket.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az X-en közzétett üzenetében azt írta, az Európai Néppárt (EPP), a szocialisták és a liberálisok által kidolgozott, az uniós csúcsvezetők személyéről szóló megállapodás "módszerében és tartalmában is hibás". (MTI)
