2,6 százalékkal emelkedett tavaly a világ hadügyi költekezése, ami így elérte az 1980 milliárd dolláros (594 billió forint) világszintű ráfordítást – derült ki a Stockholm International Peace Research Institute elemzéséből.
Baljós árnyak
A 2020-as hadiköltségek 62 százalékáért sorrendben az alábbi 5 ország volt felelős:
- USA
- Kína
- India
- Oroszország
- Egyesült Királyság
Van egy kis torzítás is a képben, hiszen a világ GDP-je az egészségügyi vészhelyzet miatt kicsit megrogyott, viszont a katonai költekezés sok esetben nem csökkent, így lényegében százalékosan nagyobb szeletet adott a tortába, mint normál esetben. Ez a százalék tavaly 2,4 volt, 2019-ben pedig 2,2. Ilyen mértékű emelkedés a 2009-es gazdasági világválság óta nem volt tapasztalható.
Ennek következtében számos ország teljesítette a NATO célkitűzését, miszerint minden tagállamnak a GDP-je legalább 2 százalékát a nemzeti katonaságának fejlesztésére kell költenie. 2019-ben ez 9 országnak sikerült, 2020-ban már 12-nek.
A két legnagyobb mumus messzemenően az USA és Kína. Washington egymagában a globális katonai költekezés 39 százalékáért felel, míg Peking 13 százalékkal szerepel a második helyen. Az USA körülbelül 778 , míg Kína 252 milliárd dollárt fordított a hadügyük fejlesztésére tavaly.
Futottunk még
Magyarország természetesen meg sem közelíti ezeket a számokat, de a jelentésből az is kiderült, hogy országunk már 6 egymást követő éve egyre több pénzt fordít a katonaságra. 2020-ban 720 milliárd forint körül mozgott a hadügyi fejlesztések ára, ami 2014-hez képest 133 százalékos növekedést jelent. Ezeket az összegeket nagyrészt az elavult szovjet eszközök, fegyverek, gépek lecserélése emésztette fel.
Új hadiüzemek épültek Magyarországon, ahol többek között harcjárműveket, reaktív páncélzatot, páncélöklöket, mesterlövész-fegyvereket gyártanak. Teherhordó, szállító- és vadászgépekkel bővült az elmúlt években a légierő. De új fegyvercsalád és radarrendszer is érkezett a Magyar Honvédséghez, csak hogy néhányat említsünk.
