Ventillátor legyező kaktusz hőség
A hőség már több embert öl meg az Egyesült Államokban, mint más időjárási jelenségek, ideértve az áradásokat és viharokat. Ezek a halálesetek megelőzhetők.

Az emberi tevékenység miatt melegedő bolygón egyre gyakoribbak a hőhullámok, és a sűrűn lakott városokban keresik a módját annak, hogyan lehetne ilyenkor elviselhetőbbé tenni az életet.

Görcs, kimerültség, stroke

A viharok, áradások, tüzek helyváltoztatással megúszhatók, az extrém hőség elől azonban nincs hova menekülni, költözni nem mindenki akar.

Az elhúzódó hőhullám legkárosabb része általában az, hogy éjszakára sem hűl le a levegő. Ilyenkor a napi extrém hőmérséklet után éjszakára sem kap pihenőt a szervezet, tovább kell erőlködnie a hőleadáson.

Részben ez az oka annak, hogy néhány évben a hőség több amerikait ölt meg, mint a hurrikánok, áradások, tornádók, villámcsapások együttvéve. A hőséggel kapcsolatos betegségek például a hőség okozta görcsök, kimerültség és stroke. A forróság ugyancsak gátolhatja a légzést, és kockázatot jelent a szívproblémával küzdőkre. A legveszélyeztetettebbek az idősek, a szabadban sportolók és dolgozók – és a szegények.

A tavaly nyári példátlan hőhullámban, amely a Csendes-óceán északnyugati partvidékét sújtotta, több mint ezer ember halt meg az Egyesült Államokban és Kanadában.

Csak a fa van

A spanyolországi Sevillában újabban nevet adnak az életveszélyesnek ígérkező hőhullámoknak. A közelgő hurrikánok és tornádók esetében már bevett gyakorlat azt a célt szolgálja, hogy felhívja az emberek figyelmét arra: veszély közeleg.

Vannak olyan városok, például az amerikai Phoenix, ahol rendszeresen főnek-sülnek az emberek, részben azért, mert a klímaváltozás miatt a körülöttük lévő sivatag felmelegedett. A város külön felvett egy szakértőt, akinek az a feladata, hogy megalkossa a város hőségcsökkentő stratégiáját. David Hondula emellett továbbra is hőségkutatással foglalkozik az Arizonai Egyetemen.

A floridai Miami-Dade Countyban hasonló „hőségfelelőst” neveztek ki. Jane Gilbert először meg akarta tudni, mely régiók a legsérülékenyebbek. Kiderült, hogy a fák hiánya szoros összefüggést mutat egyrészt a jövedelmi helyzettel, másrészt a hőség miatt kórházba kerülők arányával. A szegények lakta területeken kevesebb a fa, magasabb a felszíni hőmérséklet.

A lombos területek arányát ezért 2032-re 20-ról 30 százalékra tervezik növelni, illetve évente minden háztulajdonost, aki kéri, megajándékoznak két facsemetével, amihez gondozási útmutatót is mellékelnek.


The Conversation

Ne hagyd ki!