Csődöt jelenthet az Északi Áramlat-2-t építő és tulajdonló, az orosz Gazprom olajipari óriás kezében lévő svájci cég, miután több nyugati ország is gazdasági szankciókkal sújt Oroszországhoz köthető vállalatokat.
Csődközelben az orosz tulajdonú svájci cég
A fizetésképtelenség határára sodródott, ezért hamarosan csődvédelmet kérhet az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat-2 gázvezetéket építő svájci vállalat a Reuters hírügynökség információja szerint.
Ennek előzménye, hogy mivel Oroszország megtámadta Ukrajnát, több más nyugati országhoz hasonlóan az Egyesült Államok is gazdasági szankciókat vezetett be egyebek között orosz érdekeltségű cégek ellen. Szerdától nem lehet üzletelni nyugati vállalatnak az Északi Ármalat-2 gázvezetéket építő és tulajdonló, Svájcban bejegyzett Nord Stream 2 AG-vel sem, mivel az az orosz olajipari óriás, a Gazprom tulajdonában van. A témában a Reuters megkereste a svájci és az orosz céget is, de azok nem kívánták kommentálni a hírt.
Az Északi Áramlat-2 gázvezeték egyébként nagyjából 11 milliárd dollárba, azaz megközelítőleg 3700 milliárd forintba került. A költségek egyik felét az orosz Gazprom állta, a másik felén nyugati energetikai cégóriások osztoztak, mint az Engie, az OMV, a Shell az Uniper, valamint a Wintershall.
Már korábban felfüggesztették az Északi Áramlat-2 üzembe helyezését
Ebben a cikkünkben írtunk róla, hogy a német szövetségi kormány február 22-én azonnali hatállyal felfüggesztette az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog súlyos megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét – tehát ez még a háború kitörése előtt történt.
A Balti-tenger alatt lefektetett Északi Áramlat-2 közvetlenül - Ukrajna és Lengyelország megkerülésével - köti össze Oroszországot Németországgal. 2021 végén készült el, és évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas. A szövetségi kormány szakértői azzal számolnak, hogy az ország akkor is gond nélkül átvészelné a fűtési szezont, ha teljes egészében leállna az orosz földgáz behozatala. A legutóbbi adatok szerint a földgáz részaránya 21,6 százalékos a németországi energiafelhasználásban. Mivel az ország kevés saját gázlelőhellyel rendelkezik, fogyasztásának csak tizedét fedezi a hazai termelés, ezért elsősorban importból kell biztosítania gázellátását.
