A szarvasgomba világszerte igazi ínyencségnek számít. Azonban nemcsak különleges ízvilága és illata, hanem a kiemelkedő piaci értéke is figyelemre méltó. Nézzük, miért kerül alig néhány grammnyi szarvasgomba több tízezer forintba!
Magas elvárások
A világ eddigi legnagyobb szarvasgombáját 2014-ben, Olaszországban gyűjtötték be, amelyet szinte azonnal New York-ba szállítottak egy biztonsági őr kíséretében, ahol egy árverésen 61 ezer dollárért, átszámítva nagyjából 19 millió forintért kelt el. A gomba „mindössze" kettő kilogrammot nyomott. A világ egyik legdrágább gombatípusáról van szó, amelynek busás árát több dolog is indokolja. Kezdjük ott, hogy a szarvasgombáknak több mint 40 fajtája ismert, amelyek közül sok emberi fogyasztásra alkalmatlan. Mielőtt jobban belemerülnénk, fontos megemlíteni, hogy a szupermarketekben vagy éttermekben árult szarvasgomba termékek sok esetben soha nem találkoztak igazi gombával. A legtöbb ilyen termék csupán olcsó utánzat, amelyek a jellegzetes, „földes" ízüket a 2,4-ditiapentán szintetizált vegyületnek köszönhetik. Érdekességképp megjegyezzük, hogy az említett vegyület egyik alkotóelem az az aroma, amely nagyban hozzájárul az emberi lábszaghoz is.
Az igazi szarvasgombák szezonálisak, rövid életűek és meglehetősen drágák. Alapvetően a világ szinte minden pontján megtalálhatók, de nagyon különleges klímát igényelnek a növekedéshez. Bár a különböző fajtáknak némileg eltérő igényeik lehetnek, egy dologban megegyeznek: a szarvasgombák csak és kizárólag fák közelében teremnek. Tovább rontja a helyzetet, hogy még akkor sem garantált a termés, ha tökéletesek a körülmények.
Változnak az idők
Nem elhanyagolható szempont, hogy a szarvasgombákat igen nehéz megtalálni. Keresésükre régebben malacokat használtak, de a szorgos tenyészállatokat idő közben felváltották a kutyák. Az állatok segítségével nagyjából meg lehet határozni, hol találhatók a gomba-lelőhelyek, ami után egyesével, kézzel ki kell ásni őket. Ez egy igen időigényes folyamat, de megéri, hiszen 80 grammnyi szarvasgomba 30 ezer forintnál is többet ér. Rövid ideig, alig néhány hónapig teremnek, kiásásuk után pedig napokon belül értéküket vesztik. Alig öt nap szükséges ahhoz, hogy az erőteljes szarvasgombaillat intenzitása a felére csökkenjen.
Sajnos az erdőírtás és a klímaváltozás hatására az elmúlt években a vadonban fellelhető gombák száma drasztikusan csökkent. Franciaország például a 19. században szezononként 1000 tonnányi szarvasgombát értékesített, ez a szám napjainkban alig éri el a 30 tonnát.
Manapság a világ összes szarvasgombájának 70 százalékát speciális ültetvényeken termesztik.
Fotó: Shutterstock
Magyarország, mint nagyhatalom
Magyarország Európa legnagyobb szarvasgomba-exportőrei közé tartozik, ezt korábban Nagy István agrárminiszter is megerősítette. Országunkban meglehetősen kedvezőek a környezeti és időjárási feltételek a tenyésztéshez, bár utóbbi rendkívüli mértékben befolyásolja az éves gombatermés mennyiségét. Mondanunk sem kell, az éghajlatváltozás nálunk is érezteti a hatását. A miniszer elmondta, hogy a nyári szarvasgomba mennyisége a gyűjtők által a szakmai szervezeteknek bejelentett adatok alapján átlagosan 4-6 tonnára tehető. Bár az egész országban fellelhetők, a „triflák" előfordulása az alábbi négy nagy tájegységre jellemző:
- Bükk
- Jászság
- Mecsek
- Dunántúli-középhegység
Nagy István júniusi beszédében kiemelte, hogy Európában egyedül Magyarországon található meg jelentős mennyiségben az egyetlen édes ízű szarvasgomba, a fehér színű, márványos belsejű homoki szarvasgomba.
